Monthly Archives: szeptember 2006

Emelték a tétet

Mi alapján fogunk Tarlósra vagy Demszkyre szavazni? Döntsünk akárhogyan, az azért minden eddigi választásnál világosabb, hogy döntésünket nem a programok összecsapására fogjuk alapozni. Programok ugyanis nem voltak. Demszkyre az fog szavazni, aki azt gondolja, hogy Tarlós István főpolgármesterként egy kicsit azért már erős lenne; Tarlósra meg nem elsősorban azok fognak majd voksolni, akik bizonyítottnak látják […]

Újságíró a szárítókötélen

Sváby András Orbán Viktorral beszélget Sváby András pofára esett. Akit Orbán Viktor sarokba tud szorítani, az akár el is gondolkodhatna rajta, tényleg újságíró akar-e lenni. Márpedig Svábi Andrást nem csak sarokba szorították, hanem felmosták vele a stúdiót, kifacsarták, beáztatták, kihipózták, átnyomták egy öblítőprogramon, majd másodpercenkénti kétezres fordulatszámmal kicentrifugálták és felakasztották száradni. Mik voltak a legalavetőbb […]

Egy monománia keresztmetszete

Egy mégsem következmények nélküli ország?! Magyar Nemzet, 2006. szeptermber 23. Fritz Tamás a jelek szerint nem gyengén beleőrült abba, hogy volt egy elmélete, miszerint az előző MSZP kormány illegitim, miszerint le kellene mondania, és le is fog mondani: majd mindez nem történt meg. Aki hűségesen olvasták az Egy következmények nélküli ország című publicisztika-sorozatot, azoknak alighanem […]

A báll áll. Áll.

Nézd már, itt unatkoznak! — bök oldalba a kolléganő, és totálisan igaza van. Egy középkorú nő éppen most gyújt rá a helyzethez képest talán egy kicsit érthetetlen műgonddal, miközben valami röhejes senki szónokol teljesen inkoherensen és nem utolsósorban sokszor hangtechnikailag is érthetetlenül, mindenki telefonál. “Baszd meg, Erdélyből is itt vannak, nálunk meg mindenki csak ül […]

Merre tart, Ibolya?

Az új jobboldal Népszabadság, 2006. szeptember 22. Az MDF elnöke dialógust sürget. Ami azt illeti, jómagam a választások óta pusztán csak egyetlen üzenetet tudok felidézni az MDF részéről, ez azonban alighanem a folytonos ismétlődésektől vésődött bele ilyen tisztán az emlékezetembe: “Elég a Fidesz felelőtlen hazugságaiból, és az MSZP sanda mellébeszéléséből!” Meg kell mondjam, ez azért […]

Vandálok a vízágyún

Egy bátor szarjancsi éppen vagy hatszázadszor mutatja be, milyen vicces is lángoló autóra petárdá dobni, amikor kiérünk a Szabadság térre. Ekkor már vidáman ropog a tűz a tévé-székházon is, egy akrobatikusabb hajlamú radikális gyerek éppen az egyik ablakpárkányon áll, és egy cserepes pálmát bunkóként használva tördeli be az ablakokat. Páran egy vízágyús rendőrségi rohamkocsin ugrálnak […]

Szivárogtatás a főnyomócsövön?

Általában igyekszem tartózkodni az összeesküvés-elméletektől, de a nagy szenzációként tálalt hanganyag “kiszivárogtatása” már nekem is egy kicsit gyanús. Nem annyira érzem ugyanis, hogy Gyurcsány májusi balatonőszödi szavai bármilyen érdemi változást jelentenének: mindenki tudta, hogy a választásokkor nem azt mondta, amit gondolt, ha finoman is, de már eddig is a szemünkbe mondta, hogy hazudott, azt pedig […]

Lopjunk béranyát!

Hullahegyek, fenegyerek (The Way of the Gun), 2000 Bevallom, nekem már első alkalommal is tetszett a kicsit lassú folyású, kicsit sötét, kicsit groteszk és nagyon cinikus The way of the gun, amit most egy elég olcsó mozijegy áráért meg is vehettem és meg is nézhettem; hat év alatt nem sikerült hasonlóan jó thrillert látnom. A […]

Az időpont, a hivatal és a teljesítmény

Mostanában úgy szórom a forgalmi engedélyeket, mint más a konfettit; ismét esedékessé vált, hogy csináltassak egyet. Elbattyogtam hát a központi okmányirodába, ahol a múltkor fél óra volt az egész procedúra; no, kiderült, hogy ők már időpontot se tudnak adni, menjek el abba a kerületbe, ahol a kocsi lakik, majd ott megdobnak egy időponttal. A tizenharmadik […]

Ott lakunk a földön

Erős túlzás lenne persze akár csak azt állítani, hogy szellemi orgazmus közeli állapotba kerültem, amikor megmutathattam a barátnőmnek a lakásomat a Nyugati tér aluljárójának padlóján; ugyanakkor egy kicsit úgy éreztem, talán mégis van remény. Budapesten leginkább ilyesmik miatt érdemes élni: mindig van valaki, akiben egy kicsit több a spiritusz az átalgosnál. Persze egy ilyen tértől […]