Béki Gabirella nemrég még teljesen természetesnek nevezte, ha a társadalmi vita keretében a kormány által kezdeményezett társadalmi vita keretében a nagyobbik kormánypárt is megszólal. Szerintem ez már eleve nem volt annyira természetes, hiszen mi a francot terjeszt társadalmi vitára egy kormány, ha nem egy olyan anyagot, amiről legalább már a saját pártjaival egyeztetett. Azóta kiderült, erről jóval többről is van szó.

Leginkább arról, hogy az MSZP természetes állalpota egy retrográd, demagóg módon gondolkodó, “platformokon működő”, valójában belülről ezerfelé cincált párt, amelyik maga sem tudja, hogy mit akar igazán. Korszerű, karakteres baloldali párttá válni, vagy megtartani az egyszerű, otthonosan és ismerősen hangzó üzenetekre bukó, idős szavazóit. Nehogy má’ átmennyenek a Vitorho’, akkor inkább már vegyünk vissza egy kicsit a nagy liberális vircsaftból.

Őszintén megmondom, fingom sincs, hogy egy, száz vagy hatszázerzer biztosítóval működne normálisan az egészségügy; első körben megyőzőeknek hangzanak azok az SZDSZ-es érvek, miszerint mint minden más, ez is lehet üzlet; az állam teremthet olyan kereteket, amely kizárja mondjuk a szegényebbek vagy betegek kiszorulását a rendszerből; hogy nincs idő egybiztosítós módszerrel kísérletezni, kell a magántőke is a rendszerbe, kapjuk össze magunkat és csináljuk meg. Simán elhiszem, hogy a jelenlegi rendszerből ezer helyen folyik a pénz, és ha valaki közvetlenül érdekelt lenne benne, akkor viszonylag gyorsan előállítható lenne a hatékonyabb működés. Nem az zavar azonban, hogy a szocik nem értenek egyet ezzel az állásponttal; mint a reformokra szavazó választópolgárt azonban kurvára zavar az, hogy egyetlen normális érvet sem tudnak előböffenteni álláspontjuk támogatására. Hogy mindenki csak azt lesi, hol tudná saját demagóg, hagymázas delíriumok alapján választócsalogatónak tartott jelszavait belepasszírozni a csomagba. Hogy lehetne úgy reformot készíteni, hogy az senkinek az érdekeit se sértse.

Magyarán még mindig gőzük nincs, mit akarnak és hogyan, de azt lehetőleg úgy, hogy megmutassák végre, hogy ki az úr a koalícióban. Szili Katalin óta tudhatnák már: erre is baromira rá lehet szippantani.