Általában már egy nemzeti költségvetésről is elmondható, hogy
rendkívül kevés az esély arra, hogy a pórnép – ahová jelen kontextusban
én is tartozom – érdemi vitákat folytasson róla. Ez az a terület, amely
valódi mélységeiben nem érthető meg komoly gazdasági ismeretek nélkül.
Ugyanakkor nyilván elkerülhetetlen, hogy valamennyire mégis részei
legyenek a közbeszédnek; ilyen értelemben már az sem teljesen mindegy,
hogy ki mit vetít. Mivel én viszonylag keveset szeretnék, ezért
kivételesen megosztanám kedves olvasómmal a kis magán-researchöm
eredményeit.

Rendkívül figyelemreméltó az a masszív dezinformálás, amivel a
Fidesz közelít a témához: a Politikai siker – gazdasági kudarc homályos
jelszava mögött néhány vaskos hazugság is látszik; például ők az
egyetlenek, aki az unió nemzeti össztermékének 1%-a alatti
költségvetést emlegetnek.

Az is felsejlik az óvatos semmitmondással, gyászos arccal, komor
elszántsággal megfogalmazott mondatok mögött, hogy bizony itt a magyar
kormány nem érte el azt, amit lehetne. Hogy keményebb, ügyesebb,
határozottabb, nemzetibb megközelítéssel még el lehetett volna érni
valamit; a Fidesz EP-képviselőcsoportja majd meg is tesz mindent, hogy
enyhítsen valamit a helyzeten.

Ha azonban egy kicsit szélesebb körben is hajlandóak vagyunk
tájékozódni – sokkoló módon már a Magyar Nemzet kézbevétele is elegendő
-, akkor valahogy egy kicsit mást látunk – ha külföldi sajtót is
olvasunk, akkor egészen mást. Érdekeiket a végsőkig védő, szinte már
elviselhetetlenül követelőző Magyarországot és Lengyelországot, akik
csak akkor adják fel, amikor már mindenki kipréselte magából, amit
lehetett, és már az újdonsült német kancellár is átharapta a
zsebkalkulátorát. Mert hát ugye az EU-ban egészen biztosan nem
érvényesül az a szemlélet, hogy a pénz nem gazdasági teljesítmény,
hanem egyszerűen akarat kérdése – számolatlan támogatások csak Orbán
kezdéből fakadhatnak, sajnos azok is csak magyar forintban.

Mindenesetre a kérdés most hét évig nem aktuális. Az angolok
frusztrációja nekünk azért jelenthetne némi megelégedettséget –
ráadásul ezt a pénzt még fel is kellene használni. Nb. ebben az előző
költségvetési ciklusban sem voltunk olyan észtveszejtően pengék;
bízzunk benne, hogy az összekapart pénzt nem fogjuk bambán magunk elé
bámulva eltapsolni.

A kialakult helyzeten még lehet javítani

http://www.fidesz.hu/hircentrum/
ov_051218.html

Sok- vagy kevés az uniós pénz?

http://www.nol.hu/cikk/388057/

Brüsszeli szerepzavar

http://www.mno.hu/index.mno?
cikk=325728&rvt=114

Hajnalra kiizzadták az uniós büdzsét

http://hvg.hu/gazdasag.nemzetkozi/
20051217eu.aspx

Schüssel: a Marshall-segély dupláját kapják az újak

http://hvg.hu/gazdasag.nemzetkozi/
20051217schusselzsugori.aspx

Sokat nyertek az újak, de a régiek se jártak rosszul

http://hvg.hu/gazdasag.nemzetkozi/
20051217uniokoltsegvetes.aspx

Eörsi: Gyurcsány nem csak verte az asztalt

http://hvg.hu/gazdasag.nemzetkozi/
20051217eorsiunio.aspx

Elfogadták az unió 2007-2013-as költségvetését

http://www.magyarorszag.hu/hirek/eu/
brusszel20051217.html

Another splendid compromise forged in Brussels

http://www.economist.com/agenda/
displaystory.cfm?story_id=5323822

Blair surrenders chunk of rebate as EU wheeling and dealing ends

http://www.timesonline.co.uk/article/
0,,13509-1936927,00.html