Monthly Archives: április 2005

Orbán új stratégiája

Az Info Rádiónak adott interjúból úgy tűnik: Orbán Viktor kezdi visszanyerni az önbizalmát. Sőt, szemlátomást azt is gondolja, megtalálta Gyurcsány Ferenc ellenszerét. A Magyar Nemzetben leközölt interjú mindenesetre felettébb érdekes. Fontos észrevenni, hogy a Fidesz elsődleges vetélytársa nem az MSZP, hanem a Szabad Demokraták Szövetsége. Az MSZP és a Fidesz populizmusa sokkal jobban egybesimul annál, […]

Csite András és a pápa

Csite András a Magyar Nemzet április 19-i számában (a neten ma olvasható először) összekeverte a szezont a fazonnal. Kétségkívül igaza van abban, hogy a katolikus egyház természeténél fogva nem engedhet mindenféle gyors megújulást követelő hangoknak; ugyanakkor azokat, akik mindezt mégis szorgalmazzák (például az egyházon kívüliek), azok aligha tekinthetők a halálkultúra misszionáriusainak. Egyszerűen csak élnek véleménnyilvánítási […]

Integrációügyi kavarok

Kiválna a Testnevelési Kar a SOTE-ból. Igazi magyar történet a magyar felsőoktatásból. Azt integráció valószínűleg sok előnnyel is járhatott volna, ha az integrálódott intézmények végletes lokálpatriotizmusa és az egyetemi vezetések gyakran szűklátókörű bürkokratizmusa nem tenne eleve lehetetlenné mindenfajta érdemi együttműködést. Ugyanakkor elég szégyentelen módon megnőtt a politikai lobbitevékenység értéke. Ha a kiváló karnak sikerül elég […]

Még egyszer száz

Ez a kormány imád programokban gondolkodni. Kétszer száz nap, most száz lépés – a külső, felületes szemlélő folyamatos kormányzást nem is érzékel, csak kis célkitűzéseket, rövid határidőkkel. Pedig talán azért választunk kormányt négy évre, hogy száz napokban meg lépésekben gondolkodjon. Négy év azért már arra is elég lenne, hogy nagyobb ívű, jól előkészített reformokat is […]

Draskovics mégis repül

Szép dolog a maszatolás, nem is tudom, mi lenne nélküle. Tulajdonképpen a magyar politikai elit eldönthetné, hogy megtanul titkot tartani vagy őszinte lesz. A jelenlegi rendszer, amikor próbálnak titkolózni, de az ellenzéki sajtóból mindent lehet előre tudni, inkább megalázó – ha a politikusok számra nem is, az állampolgár számára feltétlenül. Draskovits menesztése már egy hete […]

Bízzunk a bukásban

A szocialisták arca valahogy mindig hat számmal nagyobb a kelleténél. Most éppen azt gondolják, hogy a köztársaságielnök-jelölés a magánügyük – remélhetőleg ebben minden párt egyetért majd, és a jelenlegi legnagyobb kormánypárt iszonyatosan pofára esik majd. A politikai felelőtlenségnek ez az a szintje, ahol az ember azt gondolja: erősen ráfér erre a pártra még jó néhány […]

Van értelme?

Mókának nem rossz ez az az önfeljelentgetősdi – most éppen Lángh Júlia írónő dobta fel magát marihuánafogyasztásért; hogy el lehet vele érni valamit, az erősen kérdéses. Most őszintén: kit érdekel, hogy néhány drogos felnyomja magát a rendőrségen? Aki fanatikus ellenző, at nyilván nem lesz szimpatizáns, sőt, nyilván helyesli is a sok hülye drogos ellen indított […]

Ne!

Andor László a Szili Katalin jelölése körüli hercehurcákat a közvetett elnökválasztás hátrányainak illusztrációjaként fogja fel. Holott épp az ellenkezőjéről van szó. A köztársasági elnök megválasztásának – parlamenti többség hiányában – megkerülhetetlen feltétele a konszenzus. Azon kevés alkalmak egyike tehát, amikor a pártoknak, ha nem akarnak koalíciós válságot, mindenképpen megegyezésre kell jutniuk – legalább koalíción belül. […]