Az integrált természettudományos oktatás értelme

Törzsi viszály a természettudományos oktatásban
Index.hu, Veres Gábor, 2008. július 15.

Most úgy tűnik, van esély arra, hogy a természettudományos tárgyak integrált oktatásából lesz is valami. Helyes. A szakmai lobbik persze nem örülnek: miért örülnének, amikor éppen az ő tyúkszemükre lépnek rá. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a jelenlegi középiskolai természettudományos oktatás — a maga formájában — semmit sem ér.

Aki leérettségizett, és nem műszaki-természettudományos pályán folytatja tanulmányait, az maximum érettségi után kezdi is sürgősen elfelejteni a ezirányú ismereteit. Ami nem is baj, mert amit a középiskolában oktatnak, az elavult, és sokszor olyan mértékig zanzásított, hogy az már a valóságnak sem felel meg. Ha az ember természettudományos képzésre kezd el járni az egyetemen, a tanárok mindenekelőtt nyomnak egy reset gombot az ember fejében. Aztán vesznek egy nagy levegőt, és elmondják, mit is jelent valójában a citoplazma, mit is gondolunk tulajdonképpen az atomokról (persze ez az elképzelés ugye eleve érthetetlen a Schrödinger-egyenlet nélkül), és hogy voltaképpen mi is az a citromsav-ciklus. Középiskolás szinten mindezt lehetetlen úgy elmagyarázni, hogy annak se jelentsen aránytalan leterhelést, aki könyvelő, magyartanár vagy adminisztrátor szeretne lenni.

Pár éve (a felsőoktatási felvételi eltörlésekor) már leesett az oktatási kormányzatnak, hogy a középfokú oktatásnak, annak valamilyen önmagában is értelmezhető egésznek kell lennie. Aki érettségizik, az az esetek igen nagy százalékában tovább is tanul. A közoktatásnak tehát, hangozzék bármennyire is közhelyesen, nem elsősorban lexikális tudást, hanem készségeket kellene átadnia. Hiába tanulja meg mindenki az Ohm-törvényt, ha már az iskolában sem ért belőle semmit, és később, a mindennapokban sem érzi, hogy neki erre az égvilágon bármi szüksége lenne. Nincs is. Az “általános műveltséghez” ugyanis nem az Ohm-törvénynek vagy az elavult atommodellek kellene, hogy beletartozzanak, hanem mondjuk annak megértetése, hogy az áramot hogyan lehet szállítani, miben különbözik az az áram, ami a falban folyik, attól, ami a távvezetékben folyik. Hogy miért használunk váltóáramot, és miért nem egyenáramot, és hogy milyen nehézségei vannak az áram tárolásának. Ezek és az ehhez hasonló ismeretek ugyanis napi szinten kellenének ahhoz, ha valaki tényleg elemző módon szeretne hozzáállni a világ dolgaihoz. Áramköröket rajzolgatni és azokon számolgatni viszont nem igazán szoktunk.

Személy szerint abban bízom, hogy a természettudományos tárgyak oktatása az integrált oktatással (azonos óraszám mellett) elmozdul végre erről a holtpontról. Így talán nagyobb tér jut majd az összefüggések bemutatására, és egyáltalán, elképzelhető, hogy megmozdul végre ez a poshadt állóvíz. Nem mini-természettudósokat képzünk, elavult, használhatatlan féltudással, hanem értelmiségi-palántákat, akik nem képzelik ugyan, hogy ők már mindent tudnak, de értelmesen képesek hozzáállni az őket körülvevő világhoz. És még a kedvüket sem veszik el a természettudományoktól. Látva az áltudományok egyre nyilvánvalóbb térhódítását, már ez sem lenne semmi.

14 Responses to Az integrált természettudományos oktatás értelme

  1. jattila szerint:

    Javaslom a társadalomtudományi tárgyak integrált oktatását!
    A jelenlegi középiskolai társadalomtudományos oktatás — a maga formájában — semmit sem ér.
    Aki leérettségizett, és nem bölcsész-társadalomtudományos pályán folytatja tanulmányait, az maximum érettségi után kezdi is sürgősen elfelejteni a ezirányú ismereteit.
    Személy szerint abban bízom, hogy a társadalomtudományos tárgyak oktatása az integrált oktatással (azonos óraszám mellett) elmozdul végre erről a holtpontról. Így talán nagyobb tér jut majd az összefüggések bemutatására, és egyáltalán, elképzelhető, hogy megmozdul végre ez a poshadt állóvíz.

  2. integrál szerint:

    Egyetertek jatillaval, hogy megint seggfej bolcseszek akarjak eldonteni, hogy a GDP tulnyomo tobbseget eloteremto kozgazdasz, muszaki es termeszettudomanyos kepzest hogyan kell okatni.
    Az a nonszensz, hogy a mostani rendszerban mar elite egyetemek elit szakjain kell elso felevben felzarkoztato matek es fizika orakat tartni mutatja, hogy ‘beerett’ a liberalis oktatas politika. Az, hogy kozepszintu erettsegivel lehet az ember matematikus, fizikus, vegyes vagy orvos megint csak jol mutatja, mire szamithatunk a kovetkezo nemzedektol. Csak kenyszer es teher alatt no a palma, maskepp soha, csak ellustul, le lerakjuk a lecet, senki nem akar majd magasat ugran, mert minek. Annak a preciz es jol kiszamitott rombolas ami 2002 ota folyik (de mar elotte is, lasd kerettantervek meg a tobbi szemet) betetozese lenne vegleg zerora irni a termeszettudomanyos oktatast. 20 eve olyan fokon zuhan a termeszettudomanyok es a matematika oktatas szinvonalas mind a kozepiskolaban mind az egyetemeken, hogy ezt mar nem lehet megfekezni sem, hogy a vege mi lesz, ki tudja.
    Ha csak a mai emelt szintu erettsegit nezem mondjuk matematikabol, az a regi kozponti egyetemi felvetelni szinvonalanak a _cipojet_ nem torolheti meg, sem nehezsegben es komplexitasban, sem kreativitasban, sem semmiben, es meg erre is csak a diakok elenyeszo kisebbsege megy el, nehany szazalek. Fizikus, biologus barataimtol ugyanezt hallom a biologia es fizika emelt szintu erettsegik kapcsan.
    Hogy meg a bolcseszek is megertsek mit tett a szocialliberalis kormany 2002 ota:

    Vár állott, most kőhalom.
    Kedv ‘s öröm röpkedtek,
    Halálhörgés, siralom
    Zajlik már helyettek.

    – egy frissen diplomazott matematikus –

  3. drc szerint:

    a középiskola igenis módszerekre, információszerzési eljárásokra és alapvető érdeklődésre kell tanítson / neveljen.

    most, amikor egy átlagos gimis tanul két nyelvet és annyi lexikális anyagot kellene évente elsajátítson matematikából, történelemből, irodalomból és magyar nyelvből (plusz a többi tárgyból), hogy aki mindet meg akarja tanulni, az nyugodtan bele is veszhet nem nagyon látok esélyt erre.

    igenis fel kell borítani a becsontosodott oktatási rendszerünket, igenis új alapokra kell helyezni az egészet ahhoz, hogy valamit képes legyen ez a társadalom kezdeni az oktatásüggyel. a folyamatosan romló PISA-jelentésekből már nekem is elegem van.

    (ráadásul arról meg nem is beszéltünk, hogy ez az elromlott társadalmi rendszer mennyi féltudású, félművelt “selejtet” termel, akikből még akár diplomás ember is lehet, hogy aztán majd a saját felkészületlenségüket és tudatlanságukat testálják át az utánuk következő generációkra…)

  4. drc szerint:

    mi van integral?
    elgurult a gyógyszer vagy csak előjött a felsőbbrendű matematikus “bölcsészek” és “szociálliberális kormány 2002 óta” “ellen”?

    ami itt a közoktatásban el lett baszva, az már jóval 2002 előtt el lett baszva apám! nem (csak) a liberális oktatáspolitikával van a gond öreg, hanem már ott is, hogy kik taníthatnak tizenöt-húsz éve az általános iskolákban?! és hogy miként kerülhettek ők oda?!

    no persze ennek a problémának is vaskos része a pénz. amíg nincs a tanár rendesen megfizetve, addig ne csodálkozzunk, hogy olyanok maradnak is maradnak a pályán, akikre nemhogy gyereket, de egy döglött macskát sem lehet rábízni öt percre.
    csakhogy a tanári inkompetencia és a “gyerekanyag romlása*” nem 2002-től kezdett el hirtelen növekedni.

    tény, hogy ez a hal is a fejétől bűzlik, csak sokkal régebben, mint ahogy te (úgy látom jobbos drukkerként) gondolod. vagy mostanában nem tanítják meg az egyetemen sem rendszerben gondolkodni a matematikusokat?

    _____________________

    *értsd: már az alsóbb szintem (óvodai oktatás, általános iskola) is az inkompetens tanítók és tanárok vannak túlsúlyban.
    __________________
    üdv:
    egy joghallgató bölcsész

  5. algi szerint:

    A tanításnak nemcsak mennyiségi tényezője van, hanem minőségi is. Miért olyan nehéz ezt megérteni?

  6. kadarm szerint:

    aki matematikát akar tanulni a felsőoktatásban, az fakultál, ennek semmi köze az általános oktatáshoz.

  7. húj szerint:

    integrál, javíts ki, ha tévedek, de én eddig úgy tudtam, hogy a természettudósok természettudományos problémákkal foglalkoznak. Ha pedig véletlenül igazam lenne, akkor elárulhatnád nekem, vajon melyik természettudományos diszciplína illetékességi körébe tartozik a pedagógiai, illetve társadalompolitikai kérdések eldöntése?

  8. algi szerint:

    Egyébként integrálhatnánk a társadalomtudományokat is, de… hány társadalomtudományi tantárgyat tanítanak a közoktatásban?
    Töri, a földrajz egy része, amikor én jártam gimibe, még kísérletileg bevezették a társadalomismeretet, és ennyi. Arról nem is beszélve, hogy az első kettőben csak és kizárólag lexikális tudást, adatokat tanítanak. Kurvára nem érdekelte a tanárt, hogy mi miért történt, csak az, hogy mikor mi. Arról nem is beszélve, hogy azt a rengeteg évszámot és dátumot emberi lény nem képes észben tartani, max. a számonkérésig.

  9. Balfaszbolcseszek szerint:

    Azt nem értitek meg, hogy hülye emberek voltak, vannak és lesznek. Nem belőlük kell matek/fizikazsenit képezni. Az oktatásügyben a PISA jelentéseket stílszerüen le kell pisálni. Csakis az számít, hogy az intellektuális elitet hogy képezzük. Azt meg nem lehet integrált oktatással. Integrál kollegának nagyon igaza van abban, hogy ha alacsonyan van a léc, senki nem akar majd magasat ugrani. A falusi cigány nem akar majd fizikát tanulni akkor sem ha az mindenféle hangzatos módon van neki oktatva. Ellenben lehet, hogy egy lángészt vesztünk el a szar képzéseknek.

    A természettudomány oktatásába pedig igenis van beleszólása a természettudósoknak. A pedagógusoknak is. A “társadalomtudósok” viszont messze kerüljék el.

    Üdv,

    IZ

  10. Okatasban_laikus szerint:

    Jómagam nem szamiatok valami eszes gyereknek, de minden komolyabb problema nelkul lenyomtam a gimit, megtanultam midnen szart, amit a fejembe probalatak eroszakolni, majd az egyetemet, lassan pedig a phd-t is (term.tud vonalon). Velemenyem szerint nincs azzal baj, hogy mennyit adnak le, csak a celcsoport volumenenek novelesevel a befogado kapacitas nem tartott lepest. Igy, hogy minden, kozoktatasban erintet gyerek fejlodese egyenranguan biztsitva legyen a tehetsegesebb tanulok kepessegei kevesbe lesznek kiaknazva.

    Sajnos akarmennyire is faj ezt beismerni a sokat ajnarozott “osszefugges” alapu szemlelet elsajatitasa rengeteg tenyanyag ismeretet koveteli meg.

    Termeszetesen nem azt akartam ezzel a hozzaszolassal sugallni, hogy midnen ugy jo, ahogy van es nincs szukseg kvalitativ oktatas-technologiai fejlesztesekre, csak az oraszamok csokkentesevel nem hiszem, hogy elerheto a kivant “alapmuveltsegi szintu” ralatas a termeszettudomanyos osszefuggesekre, mert az (velemenyem szerint) csak hosszabb munka aran lehetseges.

  11. algi szerint:

    Óraszámok csökkentése? Mintha mindenki valami olyasmi ellen érvelne, amit senki sem tervez. Felteszem a kérdést: vajon szükséges-e az összes töri órán _kötelezően_ megtanulandó dátum? Főleg, ha az események közötti összefüggéseket nem is tanuljuk? Szerintem pl. sokkal fontosabb, hogy két esemény között mennyi idő telt el, mint az, hogy az időszámításunkhoz képest mikor történtek éppen. Sőt, még az is fontosabb, hogy az egyik esemény hogyan következett a másikból. Enélkül nincs értelme a dátumot bemagoltatni, az csak ez után lehetséges, sőt, az összefüggések ismerete, tanulása segítene megjegyezni a dátumokat is.

    De ez most a töri, nem a term. tud. A term. tud.-okkal _nekem_ nem volt problémám, de a gimiben az osztálytársaim 90%-a írásban osztani sem tudott, nem hogy a szöveges feladatokat értelmezni.

  12. joósandi szerint:

    Helló, tökvéletlen találtam ide. Pár friss infó:
    November 5-én a Fazekasban egy nyílt vita lesz a témában. Az Országos Köznevelési Tanács által a term.tudos oktatás megvizsgálására és javaslattételre felállított ad-hoc bizottsága (http://oknt.blog.hu/) tavasz óta tartó munkája eredményeképp elkészített egy javaslat-tervezetet, ennek a megvitatása lesz asszem délután ötkor a díszteremben. Kertész János, Csermely Péter, Nahalka István és még sokan mások. Tessék menni. Ezt benyújtják az OKNT-nek, az meg ugye a minisztérium tanácsadó szervezete.
    A másik: http://www.mke.org.hu/content/view/219/98/
    Valamint lesz egy tüntetés az ellen, hogy a minisztérium extra pénzzel támogassa az integrált kerettanterveket, merthogy semmilyen hivatalos vizsgálat nem bizonyította még, hogy érdemes, külföldön sem, ahol ráadásul ennek más is a története.
    A harmadik: Az m1 Fogadóóra c. műsorában szintén nyolcadikán de.11-kor lesz erről egy összeállítás szakértőkkel a bevezetendő term.tud érettségiről, integrált oktatásról, mdszerekről, satöbbikről.
    A.

  13. algi szerint:

    “semmilyen hivatalos vizsgálat nem bizonyította még”

    Ezt “hivatalos” vizsgálatnak kell bizonyítania? Úgy értem, nem tűnt fel, hogy a tanárok folyton anyáznak amiatt, hogy a másik tanár még nem tart ott? Ezért fizikán kell matekot, kémián meg fizikát oktatni felzárkóztatás céljából? Szerintem csak az a kérdés, hogy miként kellene integráltan oktatni, mert bármit lehet szarul csinálni, úgyhogy az nem érv.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.