A “tanárverés” valódi felelősei

Csapás
Népszabadság, N. Kósa Judit, 2008. március 26.

Minden másképp volt a Józsefvárosban?
Népszabadság, Ónody-Molnár Dóra, 2008. március 29.

Szokásos, intoleráns primitivizmusunkkal válaszolunk mindenre, ami belepiszkít hétköznapjaink látszatnyugalmába. Most éppen a “tanárverés” a szlogen. Itt a remek alkalom a bújtatott vagy a kevésbé bujtatott rasszizmusra, megint el lehet mondani, hogy szét lett verve a közoktatás, a tanároknak immáron nincs eszköz a kezükben, amivel fegyelmezni tudnának stb.

A mai Magyar Nemzet például tökéletesen élen jár ebben a gennyes mentalitásban. Mind A szakértők felmentik “Zolikát”, illetve Folyamatosan inzultálták az újságírókat című cikkek kizárólag azt hivatottak illusztrálni: egyrészt vannak a gusztustalan, társadalmi normákra fittyet hányó cigányok, akik kvázi elviselhetetlenné teszik a normális életet a normális emberek számára; és vannak büdös szociálliberálisok, akik még ebben a helyzetben sem tudnak a megfelelő oldalra állni. A kamerákra dobált focilabdák hirtelen elképesztően súlyos bűnnek minősülnek — miközben tudjuk jól, ugyanez a lap húzódozik attól, hogy a Molotov-koktélt hajigáló csőcseléket egyértelműen elítélje. Egyértelműen pejoratív fénybe kerülnek azok a vélemények, miszerint itt elsősorban és meghatározó módon a pedagógusoké a felelősség. (Seszták Ágnes publicisztikája a 7. oldalon egy kis plusz mellékes kiállás a poroszos iskolarendszer mellett, némi vak tekintélyimádattal meghintve, gondosan mentesítve mindenféle intellektuális tartalomtól és biztonságos távolba helyezve a valóságtól.)

A Magyar Nemzet cikkeinek annyiban igaza van, hogy a pedagógusok többsége ma leginkább tényleg csak fegyelmezni és nem nevelni akar. Az, hogy elsősorban a pedagógusnak kellene alkalmazkodnia a gyerekhez, és nem fordítva, ma maximum liberális provokációként süthető el. Holott papíron a pedagógusnak van megfelelő tapasztalata, ő rendelkezik különleges képesítéssel — a gyerek pedig kénytelen-kelletlen viszi magával, amit otthonról kapott. Elismerem persze, hogy tehetséggondozó környezetben, ahol stabil anyagi bázissal rendelkező, gyerekük továbbtanulása iránt mélységesen elkötelezett szülők az átlagosnál lényegesen intelligensebb csemetéit tanítani kifejezetten olyasmire, ami érdekli őket, könnyű. A Diákolimpiák eredményeit nézve még azt is meg merem kockáztatni, hogy ebben jók vagyunk. Azonban az oktatásnak, nagy általánosságban, nem csak ez lenne a szerepe.

Az oktatásnak esélyt kellene adnia azoknak is, akiknek a háttere nem megfelelő. Akik nemhogy különórákra nem tudnak járni, de még a nyugodt tanulás feltételei sem biztosítottak számukra otthon. Lehet persze az alkoholista, iskolázatlan, netán börtönviselt szülők gyerekeinek szegregálására és kirekesztésére berendezkedni — bár megjegyzem, a jelenlegi demográfiai mutatók és a társadalom elöregedésének mértéke mellett ma már ez sem egy életbiztosítás. De talán a demokratikus társadalom értékeiből is jobban következne egy olyan oktatási rendszer és gyakorlat, ahol nem a gyerekeknek kell egy évtizedek óta változatlan sebességű taposómalomban helyt állnia, hanem ahol megkapja azt a személyes figyelmet, amire szüksége lenne ahhoz, hogy továbbtanulhasson, és ha felnő, ne szülei problémáit termelje újra.

Jelenleg viszonylag kevés dolog látszik az Erdélyi utcai iskolában történttek kapcsolatban. Az azért már nagyjából igen, hogy az iskola jelen esetben legalábbis nem teljesítette minimális kötelezettségeit sem. Nem egy össztartó, kompetens tantestületnek “bántalmazták” egy felkészült, elkötelezett tagját. Holott amikor a szóban forgó oktató elvállalta a munkát, aligha gondolhatta, hogy ebben az iskolában sétagalopp az oktatás.

Érdemi változásra persze nem nagyon érdemes számítani. Az oktatási miniszter rögtön hangsúlyozta: kiáll a pedagógusok mellett. Értsd: a Magyar Köztársaság oktatási minisztere kiáll a gyermekek nevelésére kiképzett szakemberek mellett — a gyerekekkel szemben. Kőkemény bátorság és vaskéz, egyszersmind lehatolás a dolgok lemélyéig. Hiller még a közoktatási törvény módosítására is ígéretet tett. Ha minden jól megy, a tanárok aknavetővel való felszerelésére is sor kerülhet.

10 Responses to A “tanárverés” valódi felelősei

  1. O. Péter szerint:

    Nem nagyon látom a logikát abban, amit írtál. A pedagógusnak kéne a semmirekellő gyerekhez alkalmazkodni? Ez elég érdekes nézőpont. Hogy alkalmazkodjon mégis valakihez, aki hátráltatja az óra menetét? Tehát azoknak a diákoknak kéne alkalmazkodni, akik tanulni szeretnének, ők viseljék el, hogy másoktól nem tudnak? Miért nem ezek a gyerekek alkalmazkodjanak a normákhoz?

    Meg azt írod, hogy a tanárnak kéne eszközöket találni, hogy ezeket a gyerekeket megfegyelmezne. Mégis milyen eszközözei lehetnének, ha minden eszközt elvettek tőlük? Néhány tanárnak tényleg olyan karizmája van, hogy nem mernek nekik ellent mondani, de ez ritka, a többi meg mégis mit csináljon? Már egyest se adhat, hogy fegyelmezzen, de ha adhatna, az se hatná meg az ilyen gyerekeket!

    A fő probléma, bármennyire is tiltakozol ez ellen, a cigánysággal van. Menj ki az utcára, beszélj bárkivel, és mindenki zsigerből utálni fogja őket. Én családos ember vagyok, vezetői állásban, nem a Magyar Gárda tagja, és akikkel beszélek, azok is különböző társadalmi körből származó, különböző vagyoni helyzetű emberek, és még nem találkoztam olyannal, aki ne lenne e népcsoport ellen, legyen az baloldali, vagy jobboldali. És egyre többször hallom mindenkitől, hogy radikális megoldásokat szorgalmaz. Az az igazság, ha lenne egy népszavazás, hogy pl. kitelepítsék-e a cigányokat az országból, akkor a többség támogatná, ezt min. 2000 fős reprezentatív mintán le tudom mérni.

    Ez az elvrendszer, a tolerancia, már lassan olyan idejétmúlt lesz, és már annyian belátják, hogy nem működik, mint ahogy ez a kommunizmussal volt. Nyugat-Európában (ott persze a bevándorlók kapcsán) már egyértelműen megtörtént a váltás, most már Magyarországon is látom, már baloldali újságírók is nyíltan cigánybűnözésről, és semmirekellő népcsoportról beszélnek. Talán még időben, mielőtt a magyarok közül valaki megelégelné e népcsoport működését.

  2. Trychydts szerint:

    Mivel rasszista vagy, nem látom értelmét, hogy vitatkozzam. A pedagógia lényege, hogy az ember szofisztikált módszerekkel neveli a rá bízott gyerekeket. A fizikai kényszerítéshez már a középkorban sem kellett tanárképző főiskola.

  3. BoNa szerint:

    Azért az első komment védelmében megjegyezném, hogy egy hete Tótavé írta le a “cigánybűnözés” szót. Nem mintha Ő lenne a mérce, csak ne erőltessük már ezt a “szélsőjobboldaltipikusretorikája” hozzáállást, mert Tótavé nem a bayerzsolti.

  4. Trychydts szerint:

    Mélységes tisztelettel szeretném megjegyezni, Bíró Úr, hogy a “szélsőjobb” kifejezés nem szerepel a cikkemben. De még a “jobboldal” sem.

  5. matyi10 szerint:

    Néhány gondolatot én is hozzáfűznék ehhez a cikkhez.:

    ” Most éppen a “tanárverés” a szlogen.”

    Miért nem az történt egyébként? Mi ebben az „intoleráns primitivizmusunk” ? Kit takar a többes szám egyes személy?

    ” pedagógusnak kellene alkalmazkodnia a gyerekhez”

    Ezt egy konkrét fizikai inzultusnál, hogy képzeled el? Tartsa oda a másik orcáját is?

    ” Az oktatásnak esélyt kellene adnia azoknak is, akiknek a háttere nem megfelelő. Akik nemhogy különórákra nem tudnak járni, de még a nyugodt tanulás feltételei sem biztosítottak számukra otthon.”

    Igen de ez egy bizonyos szint alatt már nem működik. Tekintettel arra, hogy pár rosszul szocializált gyerek ellehetetleníti az osztály munkáját. Így születik meg a szegregáció. Ami, ugyan nem jó de senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy olyan gyerekkel járassa együtt a saját gyerekét, akitől rosszat tanul(hat). Persze ez nem magyar sajátosság. Olvashatsz a blogomon egy levelet, amit az Usa-ból írtak. Érdekes áthallások vannak benne.

    ” Az oktatási miniszter rögtön hangsúlyozta: kiáll a pedagógusok mellett. Értsd: a Magyar Köztársaság oktatási minisztere kiáll a gyermekek nevelésére kiképzett szakemberek mellett — a gyerekekkel szemben.”

    Gondolom itt a renitens agresszív gyerekekre gondolt. Miért? Szerinted ebben az esetben meg ebben meg ebben a pedagógust kéne elővenni?

  6. Trychydts szerint:

    Bocs a levélért, a tagek a jelek szerint mégis játszanak.

    A szegregáció tipikusan úgy születik meg (nehéz is elképzelni az ellenkezőjét), hogy pl. a cigányokról eleve feltételezik, hogy nem tanulnak és botrányos viselkedésűek, ezért egy osztályba rakják őket, és ezt az osztályt úgy kezelik, mint akiket nem kell tanítani.

    A pedagógusnak nyilván nem egy adott helyzetben kell alkalmazkodnia: előre fel kell ismernie a problémás gyerekeket, és személyre szabott megoldást kell találnia. Előre. Mert ugye azt senki nem gondolja, hogy a tanárverés úgy történik, hogy a gyerek minden előzetes értesítés és jel nélkül egyszerűen feláll és verni kezdi a gyereket? Amerikában is, Magyarországon is az ilyen helyzetek jellemzően elfojtott frusztrációkat, szőnyeg alá söpört megaláztatásokat, a gyerek inadekvát kezelését jelzik. Konkrétan itt egy renszeresen cigányozó, felkészületlen pedagógust — legalábbis a vizsgálatok jelen állása szerint.

    A többes szám a magyar társadalomra vonatkozik, amely madártávlatból nézve bizony durván előítéletes és rendkívül elnéző a rasszizmussal szemben.

  7. matyi10 szerint:

    ” A szegregáció tipikusan úgy születik meg…”

    Hát ezzel a bekezdéssel azért vitatkoznék. Tekintettel arra, hogy a szegregációnak sokféle vállfaja lehet. Teszem azt egy egyházi iskola nebulói is szegregálják magukat a világiaktól. Egyébként magam is voltam a szegregáció „áldozata”. Nem új keletű találmány ugyanis, hogy az azonos képességű gyerekeket egy osztályba teszik. Így amikor én jártam általánosba akkor az „a” volt az elit, a „b” a majdnem elit a „c” a sporttagozat a „d” pedig, amelyik egyikbe sem illet bele. (Ez voltam én is) Egyébként volt olyan eset is, hogy tehetősebb roma szülők vitték el másik iskolába a gyerekeiket, hogy nem rossz szociális körülmények közül kikerülő agresszív gyerekekkel járjon a csemetéjük egy osztályba.

    Mellesleg a te definíciód a cigányokról is kizárja ezt. Az ugye így szólt: Az a cigány, aki legbelül cigánynak vallja magát (sajnos a cikket „Cigány bűnözés nincs”) nem találtam meg így nem tudtam idézni. Namármost. Te mennyire tartod életszerűnek, hogy kiosztanak az iskolaigazgatók egy kérdőívet egy ilyen jellegű kérdéssel? Legbelül cigány vagy-é? Miért kellene ezen az alapon osztályokat létrehozni?

    ” előre fel kell ismernie a problémás gyerekeket, és személyre szabott megoldást kell találnia”

    Hát az Erdélyi utcás esetben ez nehéz. Tekintettel arra, hogy itt a pedagógus „hozott” anyagból dolgozik. Értsd: Egy 16 éves kamasz, ha addig nem nevelték már kontrolálhatatlan.

    ” Amerikában is, Magyarországon is az ilyen helyzetek jellemzően elfojtott frusztrációkat, szőnyeg alá söpört megaláztatásokat, a gyerek inadekvát kezelését jelzik”

    Ez elképzelhető. Kérdés az, hogy azok a szülők, akik joggal érzik veszélyben a gyereküket az ilyen típusú gyerekektől mennyire érzik megnyugtatónak ezt a magyarázatot ha teszem azt, megverik, megalázzák a csemetéjét.

    ” Konkrétan itt egy renszeresen cigányozó, felkészületlen pedagógust”

    Tudnál egy linket adni? Én nem tudok arról, hogy a pedagógus cigányozott volna.

    ” A többes szám a magyar társadalomra vonatkozik,”

    Érdekes teória. Hogy rasszizmus van nem vitatom. De, hogy zusammen a magyar társadalom. Szélsőséges politikai párt nincs a parlamentben, rengeteg jogvédő szervezet végzi a munkáját, és ha kell hallatják is a hangjukat. Mint például a ma délutáni flashmobon is.

  8. Trychydts szerint:

    A rasszizmus lényege, hogy megsértjük mások szabad identitásválasztáshoz való jogát. Akik tehát faji alapon szegregálnak, azok a feltételezéseik alapján szegregálnak, viszont ezt a megérzésüket megkérdőjelezhetlennek tartják. Lásd a jászaldányi iskola sztoriját, ahová a cigány gyerekek tandíj ellenében sem iratkozhattak be, “helyhiány” miatt.

    A cigányozás az alapból hivatkozott cikkben is benne van.

    Sok mindent lehet beleerőltetni a “szegregáció” fogalmában — most mindenesetre arról beszélünk, amit a törvény tilt. És amelynek betartása pl. az uniós támogatásoknak is feltétele.

    Nem igazán hiszem, hogy az a kamasz 16 éves korában került az iskolába; nem gondolom, hogy véletlen, hogy éppen az a pedagógus lett “áldozat”, aki, és azt sem gondolom, hogy a konkrét esetben mindent megpróbáltak volna, amit a modern pedagógiai módszerek lehetővé tesznek.

    Persze, nyilván engem is zavarna, ha a gyerkem egy olyan közösségben nőne fel, amelyet nem tartok megfelelőnek a számomra. Csak bízni tudok abban, hogy ha ebbe a helyzetbe kerülök, lesz bátorságom ahhoz, hogy az iskolára gyakoroljak pressziót, és nem másik iskolát keressek — felismerve, hogy nekem is érdekem, hogy a “problémás” gyerekből demokráciára, jogállamiságra és az emberi méltóság tiszteletben tartására edukált felnőtt leszek.

    Érdekes kérdés, hogy mikortól rasszista egy társadalom. Nos, szerintem az a társadalom, ahol a cigányok — és nem csak a gyerekek — nyílt diszkriminációja nem csak elfogadható, de mély megértéssel kezelt gyakorlat, ahol a rasszista vicceken a többség röhög, amelyikben nem ciki nyíltan rasszista párttal önkormányzati szinten együttműködni, egyáltalán: ahol nyíltan rasszista párt érdemi politikai befolyáshoz juthat, az az én szememben alapvetően rassista. Még ha nem is rasszista minden polgára.

  9. matyi10 szerint:

    ” A cigányozás az alapból hivatkozott cikkben is benne van.”
    Hát nem akarom megkérdőjelezni a tanári kar szavahihetőségét, de nem igazán életszerű, hogy egy hetven éves pedagógus lecigányoz egy életerős jó fizikumú fiatalembert. Pláne ha többen vannak.
    ” Akik tehát faji alapon szegregálnak, azok a feltételezéseik alapján szegregálnak, viszont ezt a megérzésüket megkérdőjelezhetlennek tartják.”

    Nem látom értelmét a faji alapon való szegregációnak. Szerintem a testület vezetősége sem. Sokkal valószinűbb, hogy inkább magatartásbeli és higiénás problémák a jellemzőek a szegregált diákokra, mint, ahogy ez elég sok cikkből kiderül itt a neten is. Valószinűleg Jászladányban sem találtak más megoldást a szülők mint az alapitványi sulit. Kiváncsi lennék, hogy az álatald említett fel nem vett diákok vajon problémamentes tanulók voltak-é vagy épp ellenkezőleg.

    “, lesz bátorságom ahhoz, hogy az iskolára gyakoroljak pressziót, és nem másik iskolát keressek”

    Ezt konkrétan hogy képzeled? Szerinted mennyi idő amíg egy ilyen nyomásgyakorlásnak kézzel fogható eredménye lesz? Elég rövid ez az idő ahhoz, hogy a gyereked testi, leki és tanulmányi fejlödésében ne legyen megtorpanás? Vajon ha így van azok a szülők, akiknek a gyerekei az iskolai erőszak áldozatai lesznek ill. lehetnek miért nem élnek ezzel az eszközzel?

    Nos tény, hogy a rasszizmussal mint két oldal elég jól elszórakozik és szavazatokat gyűjt és veszít vele. Nem kell messzebb menni a „diszzsidózó” képviselőnél, a holokauszt áldozatain nevetgélő politikusnál, és persze azon a tényen, hogy hallgatólagosan útjára van engedve egy olyan showműsor, aminek a főszereplője az összes negatív cigány sztereotípiát magában egyesíti.

  10. Timo szerint:

    Kedves Trychydts!

    Egy korabbi postodban ezt irod:

    “Cigánybűnözés nincs. Abból, hogy valaki cigány, nem következik, hogy bűnöző.”

    Ezzel szemben az utolso hozzaszolasodbol egy idezet:

    “Nos, szerintem az a társadalom, ahol […], az az én szememben alapvetően rassista. Még ha nem is rasszista minden polgára.”

    Az ehhez hasonlo ellentmondasok miatt nem tudom komolyan venni a velemenyed.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.