Szíjjártó Péter, az ő száján keresztül pedig a Fidesz — Magyar Polgári Szövetség tegnap este ezt a két mondatot volt képesfelböffenteni magából. Cseles. Látszólag a Fidesz elhatárolódott az erőszaktól. Valójában persze lófasz volt ez, nem elhatárolódás. A Fidesz bebiztosította magát, hogy megszólalása formálisan ne legyen támadható, miközben szimpatizánsainak nagyon is könnyen dekódolható, rejtjeles üzenetet küldött.

A Fidesz tavaly őszi eseményekkel kapcsolatos kommunikációjának kulcsszava volt a “provokáció” szó. Nem randalírozó csőcselékről beszéltek; “Gyurcsány Ferenc hazugságai miatt jogosan felháborodott, és az ország sorsa iránt okkal aggódó emberek” törtek-zúztak az utcákon, akik “felültek a kormányzati provokációnak”. A Magyar Köztársaság legitim miniszterelnökének felszólalása az állami ünnepségeken ugyancsak provokáció volt, közvetlen kiváltó oka a későbbi zavargásoknak. Mi több, maga a tévéostrom se tört volna ki, ha hivatásos provokátorok nem kavarják megfelelően az eseményeket. Maga Szíjjártó Péter “személyesen és egyedül” Gyurcsány Ferencet tette felelőssé a székházostromért. Nem az elállatiasodott, surmó parasztokat, nem a hivatásos, fasisztoid provokátorokat, nem az Opera ellen tegnap is rohamot vezérlő bűnözőket, hanem a Magyar Köztársaság miniszterelnökét.

A jogállamiság egyik rendíthetetlen alapelve, hogy jogsértést semmilyen más valós vagy vélelmezett jogsértés nem legitimálhat. Önbíráskodni tilos, sérelmeinkért kizárólag legális úton vehetünk elégtételt. Aki ezt az elvet nem tartja be, azt bűnözőként kell megbélyegezni — ha nem tesszük meg, további erőszakra adunk morális felhatalmazást. Bármilyen konfliktus esetén, ahol megjelenik az erőszak is, ez kellene, hogy legyen az első dolgunk. A Fidesznek, ahelyett, hogy relativizálja a permanens vandalizmust, a minimális kötelessége az lett volna, hogy félreérthetetlenül is visszavonhatatlanul elhatárolódik tőle. Elhatárolódásról azonban szó sem volt. Révész Máriusz, aki ezért az ötletéért amúgy irgalmatlanul vaskos és tökéletesen jogszerűtlen verésben részesült, a tévéostromnál nem randalírozó bűnözők hordáját látta, hanem egy olyan csoportosulást, amelynek ő később boldogan ajánlkozott fel kéretlen parlamenternek.

A tegnapi sajtónyilatkozat másik rendkívül figyelemreméltó eleme, hogy az ellenzéki párt az erőszak minden formáját elítéli. Egy zavargás közben kiadott sajtónyilatkozatban ezt csak egyféleképpen értelmezhető: a Fidesz egyként határolódik el a söpredéktől a velük szemben (törvényes és legitim) erőszakot alkalmazó rendőrségtől. Az elhajított, a Magyar Köztársaság és a Magyar Köztársaság polgárainak vagyonában kárt tevő Molotov-koktél megítélése azonos a válaszként visszalőtt könnygázgránátéval. Az előzetes letartóztatás helyett az “arányos” szabadságkorlátozás jegyében csak lakhelyelhagyási tilalommal sújtott, a korlátozásra “köpő”, büntetőeljárás alatt levő Budaházy György és az Operát az általa izzított csőcseléktől védő rohamrendőr között a Fidesz hangsúlyozottan nem hajlandó különbséget tenni. Mint ahogy egyenlőségjelet sem hajlandó tenni a hazugságát elismerő Gyurcsány Ferenc, és a hazugságait el nem ismerő Orbán Viktor közé; mi több, a legújabb deklaráció szerint Orbán Viktor soha nem hazudott.

Ebben a kontextusban a fenti két mondat fordítása igen egyszerű. Mindenért Gyurcsány Ferenc felelős, és a Fidesz mindenért Gyurcsány Ferencet ítéli el. “Sajnálatos”, hogy a békés polgárok állandóan felülnek a provokációnak, de ha ez kell ahhoz, hogy Orbán Viktor kerülhessen hatalomba, hát legyen.