Most már alighanem fizikai fájdalmat okozna Mikola Istvánnak, ha akár csak egy percre is ki kellene lépnie annak az irritáló, gerincsérvet szenvedett, inkompetens ólomkatonának a szerepéből, amit még tavasszal osztottak rá. Sajtótájékoztatóján lényegében semmit nem mondott, ami nem teljesen nyilvánvaló mindenki számára, aki látott már kórházat testközelből. Kár pedig, hogy egy ekkora sarlatánra van bízva az egészségügy, mert ezen a területen most akár ütősen szakmai megnyilatkozásoknak is lenne terepe.

A másik, Mikolával vetekedő baromarc ugyanis maga az egészségügyi miniszter, akinek szemlátomást nincs koherens, kimódolt koncepciója arról, hogy mit akar — egyszerűen csak rekordsebességgel akarja elérni. Holott egy olyan feudális, átláthatatlan, korszerűtlen, visszaélésekkel agyonterhelt rendszert, mint az egészségügy, gyorsan megreformálni kábé olyan, mint piruettezni tanítani egy brontoszauruszt. Teljesen meddő foglalatosság, viszont cserébe nagy veszélyt jelenti mindenkire.

Minden magyarázattól függetlenül: ha egyik napról a másikra közel a felére csökken azon kórházak száma, amelyek finanszírozását a törvény garantálja, Veres János körzeti kórházát meg ráírják a listára, akkor szerintem nincs miről beszélni. Egy ilyen döntés ugyanis egyértelműen jelzi, hogy Molnár Lajos baszik az előkészítésre, magasról és folyékonyan szarja le, hogy ilyen reformot széles körű egyeztetések nélkül nem lehet átverni. Lehet, hogy át lehet nyomni a törvényjavaslatot sürgősséggel — hogy mivégre ez a nagy sietség, nem veszi be az agyam. Lehet, mindenféle szexi rendeleteket is a papírra vetni, de reform, tartalmi, érdemi reform, aminek végeredménye nem a káosz és a csillapíthatatlan elégedettség, hanem a színvonalasabb (kevésbé középkorias), biztonságosabb és emberségesebb ellátás, így fix, hogy nem lesz az aktatologatásból.

Ebben az átláthatatlan és korrupt struktúrában tuti megkezdődik majd az intézkedések szabotálása, a betegek heccelése és élőpajzsként való használata. Mindenki a túlélésre és a kivárásra fog játszani, bízva benne, hogy a dolgot el lehet odázni addig, amíg a Fidesz átveszi a kormányzást az MSZP-től. És már csak ezért is érdemes lenne vigyázni. Az egészégügy nem felsőoktatás. A hallgatók minden koncepciótól és biztonsági féktől mentes megsarcolását még csak lenyelik valahogy a választók; az egészségüggyel való látványos baszakodás viszont a szó legszorosabban vett értelmében véve bőrükre megy.