Engedve a korszellemnek, mely azt üvölti: ha nem vagy ott személyesen, egy fasz vagy, aki benyalja, amit a média hazudik, kinn voltam a Kossuth téri csürhe mai, várban megrendezett tüntetésén. Így személyesen is tudom tanúsítani: a Kossuth téri tüntetők csapott homlokú, negatív IQ-jú, bunkó paraszt suttyók, akikre az egyetlen adekvát reakció, amit el tudok képzelni, az a sugárhányás.
Persze nehéz ezt érzékletesen megragadni: az ember ritkán találkozik a surmóság ezen koncentrációjával. De mondjuk biztosan mindenkinek van élménye a társasházakat rettegésben tartó faszfejekről, a kontraszelektált tanárokról, amelyek abban lelik örömüket, ha öncélúan gyötörhetik a sorból csak egy kicsit is kilógó diákokat; azokról a naplopó niemandokról, akik másfél órát váratják az embert tök hiába az ügyfélszolgálaton, hogy aztán kiderüljön, az egész cécó teljesen felesleges volt, így valami fogalma mindenkinek lehet arról, miről beszélek. Nyilván mindenki ismeri az egyetemi élet senkiházijait, akik egy perc alatt bármilyen bulit tönkre tudnak tenni a mélymagyar faszságaikkal, azokat a szemeteket, akik összekaristolják az autódat, ha beállsz a kedvenc parkolóhelyükre. A biztonsági őröket, akik a pénztáros csajoknak udvarolgatnak és basztatják a vevőket, ha már végképp szétveti őket a dögunalom. A parasztokat, akiknek a Magyar Demokrata a hiteles forrás. Na, ez a söpredék képzeli magát forradalomnak és volt jelen párszázas létszámban ma a Halászbástyánál.
Gondolom, finomabb ízlésű embereknek mindent elmond, ha elárulom, hogy a Kossuth téri csőcseléknek már saját indulója, sőt, saját előadóművésze is van. Az előbbi egy vaskosan primitív dallamra írt, fülhasogató fűzfapoézis, az utóbbi pedig egy mocskos, ápolatlan, hosszú, zsíros, csimbókos hajú tapló. Ezen kívül a forradalmi bizottmányoknak már saját irodájuk, mi több: országos elnökségük is van, amely november 25-re mindenféle aggály nélkül összehívta az alkotmányozó nemzetgyűlést az ország összes településére.
Van ezenfelül hőzöngés minden mennyiségben: azt ugyan képtelenek elismerni, hogy ahhoz nincsenek elegen, hogy az utcáról söpörjék el a hatalmat, ugyanakkor már elegendőnek érzik a létszámot ahhoz, hogy közjogi forradalmat indítsanak el, ami új alkotmányt eredményez. Fullos az inkonzisztencia abban a tekintetben, hogy akkor most utálni vagy szeretni kell az EU-t: Ausztriába persze nem engedik be a magyar tejet, Magyarország csak az EU baromfiudvara lehet, jelentsen ez bármit is; ugyanakkor többször és ismételten felvetődik a gondolat, hogy külfödről kéne segítséget tenni a magyar kormány ellen. Nota bene: Kádár János ’56-ban ugyanezt tette, csak akkor a külföld a Szovjetúnió volt.
Fárasztó lenne persze belemenni abba, hogy miért faszság minden egyes szavuk, amit mondanak, elkezdeni közjogi szempontból boncolgatni a javaslatokat. Érdektelen. Pár száz suttyó most egy kicsit fontosabbnak érezheti magát a szokottnál, de ettől izgulnia még senkinek sem kell. Jön a tél, majd behúzódnak a talponállókba vagy hazamennek főzni egy kis forralt kannásbort. Magyarország akkor szabad ország, ha minden faszfej szabadon tüntethet: tüntessenek csak. De az ég szerelmére: ne érezzétek kötelességeteknek, hogy ott legyetek. A kockázatokról és a mellékhatásokról pedig mindenki kérdezze elmeorvosát, gyógyszerészét.