Aligha lehetünk nagyon meglepődve Orbán Viktor mai bejelentésén — eddig is támogatta az utcai demonstrációkat (valamint, bár elítélte, egyben meg is értette a randalírozó csőcseléket), pusztán csak fosott attól, hogy maga is szervezett egyet Most viszont egyszerűen muszáj visszaszereznie népvezéri tekintélyét, hát megint lesznek Fidesz-naggyűlések.

Valójában most fog kiderülni, mennyi vér van az MSZP pucájában — előkerül is ismét az a nyámnyila, cidriző, nészerűségindex-féltő attitűd, amely normál esetben olyannyira jellemző erre a populistákat és handabandázókat is szép számmal tartlmazó pártra (azért kár lenne elfelejteni, hogy nagyon nem az MSZP-n múlott az sem, hogy Szili Katalin rászabadul-e az országra, mint köztársasági elnök. Mert hát amúgy a józan politikai gondolkodásból is nyilván az következne, hogy ezerszer inkább ötven naggyűlés, mint hogy egy politikai párt elkezdje csinálni azt, amit legfőbb riválisa követel.

Orbán Viktor a satótájékoztatóján szemlátomást elég feszült volt: most nyilván szüksége van erre a lépésre hitelességének megőrzése céljából, de mi lesz hosszú távon? Tényleg vevő a ország vagy akár csak a Fidesz-szimpatizánsok egy maratoni tüntetéssorozatra? Nem fognak ebbe egyre többen belefáradni? Ha Gyurcsányék mégis keresztülviszik a reformokat, nem jelent majd a mostani viselkedés elviselhetetlen koloncot? Nem teszi ez a megmozdulást Orbán Viktort komolyan vehető politikusként egy életre szalonképtelenné?

Érdekes kérdés, és nehéz lenne rá előre válaszolni. A taxisblokád se jött be olyan nagyon, és azóta csak kényelmesedtünk.