Számomra mindig elképesztő, mit is értünk Magyarországon jobb- és baloldal alatt. Gyurcsány Ferenc most egy, a normális világban mindenképpen jobboldalinak nevezendő gazdaságpolitikai programmal rukkolt elő (elég mondjuk csak az “egyéni felelősségvállalás” jelszavára gondolni); Pokorni meg tegnapi sajtóbeszélgetésén a jelek szerint már megint átment kommunistába.
Szemkápráztatóan szar és vérlázítóan felelőtlen gondolat azt mondani, hogy legyen minden — jelen esetben a tankönyvek, de az mindenkinek — ingyenes, oszt majd beszedjük adóban, amibe ez kerül. Az állampolgárokat segghülyének, magát pedig jóságosan osztogató atyuskának képzelő politikus mondhat csak ekkora baromságot.
A dolog nyilván fordítva ésszerű: akinek kell tankönyvtámogatás, az megkapja, akinek meg nem, az nem — akinek nem járna, de mondjuk használt tankönyvekkel csökkenteni akarja a költségeit, az megteheti. A jövedelmünket meg nem az állam, hanem mi magunk költjük. Nem fizet a tankönyvekért az, aki legszívesebben sörétes puskával rakna rendet az ablaka alatti játszótéren, és nem vagyunk arra kötelezve, hogy fizessük az adócsalók gyerekeinek tankönyveit.
Aranyszabálynak is tekinthetjük, hogy az állam minél kevesebb helyre nyúlkál bele könyékig szaros mancsával, annál jobb az állampolgárok mentálhigiénés állapota. Példának okáért, ha nem az állam feneketlen mikulászsákjából fizetjük a könyveket, a pedagógusok nem írhatnak rá mindenféle hótton felelesleges, ámde annál hevesebben kedvelt ismerőseik által írott fércműveket. Tartós tankönyvek is nyilván csak akkor készülnek, ha erre van igény; azaz akkor nem vágják ki feleslegesen az esőerdőket, ha legalább valaki spórolni akar a tankönyvfogyasztási láncon. Ez igen kevéssé valószínű, ha a központi költségvetés könnyen zsebre vágható bürokratái lesznek felelősek az egész bulilért.
Persze, ahogy Pokorni is mondja: a Fidesz-kormány alatt se volt több az ingyentankönyv, mint most. Igaz, akkor még a vonatkozó csúszópénzeket szépen, elegánsan fel lehetett venni az akkor még állami Nemezt Tankönyvkiadón keresztül. Ugyanezen intézmény kiválóan alkalmas volt a jobboldali irányultságú tankönyvek masszív erőltetésére is.