Nehéz lenne elfelejteni, amikor ’98 nyarán első szavazóként fejest ugrottam a politikába. A szüleim majdnem sokkot kaptak, amikor rajta kaptak, hogy Word 6.0-ban készült Fidesz-programot olvasgatok a családi számítógépen, és videóra vettem a Horn-Orbán vitát. Másnap a munkahelyemen magabiztosan közöltem a nálam háromszor idősebb főnökömmel, hogy Orbán fölényesen nyerte a vitát; ő legalább ennyira magabiztosan […]
Sose gondoltam volna, hogy valaha is úgy fogok tekinteni Bayer Zsoltra, mint egy kedves, aranyos, drága, imádnivaló kis csibészre. De ma véletlenül rákapcsolatam a Hír TV-re, és épp egy gyors kis riportműsor kezdődött az Igazi Orbán Viktorról Viktorról, hát gondoltam, megnézem Kende Pétert élőben is. Azt ugyanis már elhatároztam, hogy szóljon ez a blog akármennyire […]
Demszkyt indítja az SZDSZ Schmidt Gábor, Népszabadság, 2006. január 19. Már csak a jó ízlés miatt is rá kéne szánnia magát az SZDSZ-nek, hogy Demszky kivonja végre a forgalombók. Ha már a többi párt csak inkompetens, kétballábas politikuskarikatúrákat tud felvonultatni ellene. Számomra legalábbis nehéz elképzelni, hogy egy, csak egy legény van talpon az egész fővárosban, […]
A Magyar Narancs már megint nem bírta türtőztetni magát, és kiadta magából szokásos évi kampányfinanszírozási hisztériarohamát. Érdekes médiaelméleti kérdés, a Narancs mikor jut el végre oda, hogy felismerje: a kampányfinanszírozás körüli nyálverés nem csak felesleges, de értelmetlen is. Akármennyire is gyönyörű, zöldeslila demokrata álom szolgálatában áll ugyanis a választási kampány anyagi korlátozása, max egy banánköztársaságban […]
Harrach Péter má’ megin’ a családokért aggódik — ilyenkor tudom, hogy már megint valami jó kis vaskos demagógia közeleg a sarkon túl settenkedve. A Fidesz előző ciklusbeli, javarészt adókedvezményen alapuló családtámogatása bizony leginkább annak a középosztálynak a támogatása volt, amelynek a megnyerése mindig is a legnagyobb ellenzéki párt legkedvesebb feladata volt — elvégre ez egy […]
Orbán Viktor választása Rab László, Népszabadság, január 18. Csípom Rab Lászlót, Ön szerint című cikke nagy fordulópontjaim egyike az életemben, de szerintem Orbán Viktor csipkés lélektanát nem érti. A jobboldal intergrációja az egyik legnagyobb ötlet volt, amit ki lehetett sütni az 1998-as lúzerkedés után, és a taktika kifejezetten bevált sikeres. Kifejezett vakságra vall azt képzelni, […]
Van abban valami cyberpunkos bizarrság, amikor egy kínai férfi érthetetlneség közeli akcentussal, egy mikrofonba üvöltve arra szólítja fel a levesre váró hajléktalanokat, hogy álljanak hátrébb. Még hátrébb, még hátrébb, aztán mondják, hogy Ámen. Amíg nem mondják, addig nincs leves. Nota bene, utána sincs, utána egy csúf, antipatikus nyanya következik, aki imádkozásra szólítja fel őket. Kínos […]
Az újságírás olyan, mint csőre töltött sörétes puskát tisztogatni: az ember, ha nem vigyáz, sikeresen lábon lőheti saját magát. És akkor még örüljön, ha nem tökön. Tegnapi cikkem szegény Szíjjártó Péter szegény nagymamájának szegény macskájáról nem lett a legsikerültebb. Vagyis inkább azt mondanám: szar lett. Nem is úszom meg rekapituláció nélkül. Ugye van ez a […]
Kuncze Gábor ismételten felszólította a politikai pártokat, hogy rendszeresen csődüljenek oda az SZDSZ által szervezett happeningekre, és folytassanak vele érdemi vitát. Mert ha nem, hát az SZDSZ fogja ismertetni a ő álláspontjukat is, hát jó lesz pontosan megjelenni. Kíváncsi vagyok, mi ez az újabban fellángoló szenvedély Kuncze Gáborban arra, hogy rendszeresen hülyét csináljon magából a […]
A Lisszaboni Stratégia angol szövege Ha Szíjjártó Péter aszongya, ugorjak, én ugrok. Ha aszongya, a teljes foglalkoztatás nem álom, vessünk egy pillantást a Lisszaboni Stratégiára, hát én vetek. Nyilván ez volt az első gondolatom. Momentán azt gondolom, hogy Szíjjártó Péter max a nagymamája macskájától hallhatott valamit a Lisszaboni Stratégiáról — mindenesetre szívesen bezárnám egy internet-kávézóba […]