Keller László voltaképpen felismerhetné már, hogy az ideje lejárt – miniatürizált ellenőrzési kommandóként való viselkedése sem nem elegáns, sem nem célravezető, sokkal inkább írható le az “undorító inkompetencia” kifejezéssel.

Ha a kormány azt gondolta, hogy elég már az Apeh fegyelmezési eszközként való használatából, jöjjön inkább Keller László, akinek egyetlen feladata az lesz, hogy megalapozatlan feljelentgetésekkel keserítse meg volt vagy valós politikai ellenfeleinek az életét, hát most hadd adjunk hangot azon meggyőződésünknek, hogy akkor már inkább az Apeh. Annak steril személytelenségét legalább el lehet viselni valahogy, Keller Lászlónak azonban elég már csak a bajuszát meglátni, miközben valami újabb, kolosszális ellenzéki visszaélésről számol be szokásos, patetikus hanghordozásában ahhoz, hogy az ember rángatózni kezdjen.

Persze nem lehet mindenki kedves, megnyerő személyiség, de az ilyen undorító arrogancia akkor érvényesül igazán, ha kiegészül azzal a szintén nem kevésbé bosszantó tulajdonsággal, hogy az embernek mindig igaza van. Ha soha – most például Polt Péter agancsát értékelte úgy tízszeresére a (túl)buzgó képviselő -, az már inkább vérciki. Pláne, hogy mindenki tudja, hogy ha Polt Péter egy kicsit engedelmesebben indítana büntetőeljárásokat, akár kapitális trófeákat is lőhetne, mindenféle különösebb aggály nélkül.

Rossz ötlet volt a közpénzügyi államtitkárság, nem is baj, hogy megszűnt – most már csak Keller Lászlót kellene átprogramoznia valakinek.