Sokan csettintenek mostanában elismerően: ejha, micsoda sakkhúzás volt Bokros Lajos kvázi-jelölése az MDF részéről. A magam részéről inkább csak egy újabb hajmeresztő ötletnek gondolom.

Az MDF egyetlen politikai sikere az utóbbi mondjuk másfél évtizedben a “haláladó” eltörlése volt. Minden más csak egyre bágyadtabb és jelentéktelenebb kapálózás a politikai periférián. Az ország utoljára akkor figyelt oda az MDF-re, amikor éppen titkosszolgálati botrányost játszottak egymással, és a nyilvánosság előtt koncolták fel Almássy Kornél politikai karrierjét. Most azzal akarnak kitűnni, hogy EP-képviselővé teszik Bokros Lajost.

Az ötlet ugye nettó kreténség. Az Európa Parlament — ezt az Európai Néppárt magyar hírlevelének rendszeres olvasójaként állítom — egy gigantikus sóhivatal. Stratégiákat gyártanak, a valóságtól kábé Szaturnusznyi távolságban; Európa parkolópályára tett politikusai kommentálgatják egymásnak a valódi politika történéseit. Időnként nagy többséggel elfogadnak valamilyen határozatot, aminek relevanciája, kötőereje nincs¹. Ha Bokros tényleg EP-képviselő lesz, az lényegében deportálását jelenti Brüsszelbe. Mintha az MDF így akarnak szabadulni egy fajsúlyos és független értelmiségitől. Kétségkívül kellemesebb és elegánsabb megoldás, mint szitává lövetni, például. Ugyanakkor arra tökéletesen alkalmatlan, hogy az MDF érdemben elkötelezze magát valamiféle reformfolyamat mellett.

Mondhatnák például inkább azt, hogy a párt miniszterelnök-jelöltje mostantól kezdve Bokros Lajos. Feladata, hogy kormányprogramot készítsen, operatív részletességig kidolgozva. Képviselje azt a nyilvánosság előtt és egy szakértői csoport élén adjon muníciót az MDF parlamenti frakciójának. Az MDF így valóban elkötelezné magát, a magyar politikában egyedüliként egy olyan, párton kívüli miniszterelnök mellett, akinek hitelességéhez (népszerűségétől függetlenül) nem sok kétség férhet. Érdemi irányt adhatna az MDF parlamenti tevékenységének, alighanem a másik kis párttal, az SZDSZ-szel való együttműködés is olajozottabb lehetne. Érdemi választás elé lehetne állítani a szocialistákat: reformok vagy halál. Mert ezzel a sakkhúzással az MDF-nek — a jelenlegi helyzettel szemben — legalább érdemi esélye lehetne az 5% valós megugrására.

Bokros EP-listavezetősége nekem így inkább csak egy politikai bűvészmutatványnak tűnik, amely az MDF-et nem kötelezi semmire, és legalább emlékeztet valami normálisra. Az MDF formátumukat vesztett (?) politikusai helyett lehet egy olyan név az EP-listán, amit számottevő ember ismer az országban, és amelytől nem szokás röhögőgörcsöt kapni. Valódi elköteleződésnek nekem ez egy kicsit kevés.