A KDNP megsemmisítené az élettársakról szóló törvényt
Népszabadság Online, 2008. április 29.
A KDNP a melegek bejegyzett élettársi kapcsolatát lehetővé tevő törvény megsemmisítését indítványozza az Alkotmánybíróságnál. Szépen felrajzolva ezzel egy remek törésvonalat — mert azt gondolom, ez egy olyan terület, ahol lényegében nincsenek már érvek. Itt a kérdés az: engedjük-e, hogy a többség
lábbal tiporja-e, teljesen önkényesen, a kisebbségek jogait vagy sem.
A KDNP folyamatos, non-stop hígfosása a melegektől alapvetően persze nem más, mint kultúrharc. Ha engedjük a melegházasságot, akkor elismerjük: máshogy is lehet, mint ahogy eddig volt, márpedig akkor a tekintélyt is meg lehet kérdőjelezni. A tekintély megkérdőjelezése pedig ugyebár a nemzethalál felé vezető egyenes utat jelenti — hiszen intellektuális tartalom helyett a magyar kereszténydemokrácia sokkal szívesebben támaszkodik a tekintélyre. Ahhoz csak elég durván kell terrorizálni.
A melegházasság engedélyezése azt jelenti, hogy törvény mondja ki: vannak olyanok, hogy melegek. Ha ezt törvény mondja ki, akkor kisebb a tere a melegek szalonképes diszkriminációjának, nehezebb őket a szőnyeg alá söpörni, nehezebb hitelesen félrenézni, ha a KDNP által is helyeselt célok érdekében embereket üt-ver az elállatiasodott csürhe. Ekkora kultúrsokkra egyszerűen nincs felkészülve a magyar jobboldal.
Azt állítani, hogy a “melegházasság” (mert hát jogegyenlőségről ugyebár még mindig nincs szó) intézménye gyengíti a házasság intézményrendszerét, szánalmas és nyomorult érv. A házasság intézménye attól semmivel sem lesz gyengébb, ha a jövőben a meleg párok is köthetnek egymással polgárjogi szerződéseket. Ezt állítani abszurdum. És akkor ez még a kereszténydemokraták legerősebb érve volt: mert hát például az, hogy ahhoz, hogy a melegek is élhessenek egy ennyire alapvető jogoukkal, az államnak sok törvényt kell módosítania, már nem is néz ki úgy, mintha érv volna. Ha Magyarország nem egy provinciális, intoleráns, homofób kis koszfészek lenne, a meleg párok már réges-régen szabadon házasodhatnának. Érdekes módon a KDNP-t nem igazán izgatták a jogbiztonsági problémák, amikor a határon túli magyarok importjáról népszavaztunk.
A nemzetközi tendenciákat is figyelve tökéletesen egyértelmű, hogy a melegházasság engedélyezése egyirányú utca. Egyre többen engedélyezik; ahol engedélyezik, ott nem vonják többet vissza. A kérdés csak az, melyik ország meddig áll ellent ennek az alapvető emberi jogi kötelességének. Nálunk sajnos nem kizárt, hogy az Alkotmánybíróságunk ismét agylágyulást kap, és ezt a törvényt is visszapofozza a sötét középkorba.
” Szépen felrajzolva ezzel egy remek törésvonalat — mert azt gondolom, ez egy olyan terület, ahol lényegében nincsenek már érvek”
Ezt a mondatot nem egészen értem. A törésvonalat azért nem mert a törésvonal max. egy 4%-os párt vs. összes többi párt között jöhetne létre eben a kérdésben.
” hogy a “melegházasság” intézménye gyengíti a házasság intézményrendszerét, szánalmas és nyomorult érv”
Hát ha elfogadjuk azt, hogy egy keresztény párt számára pont annyira szent könyv a Tóra mint a zsidóság és az Iszlám számára, akkor komolyan kell venniük az I.Móz 2.24-et ill. a III. Móz 20.13-mat. Tehát nem is tehetnek mást mint, hogy a meleg házasság ellen foglalnak állást.
” Ha Magyarország nem egy provinciális, intoleráns, homofób kis koszfészek lenne,”
Ne haragudj trici de igazából nem értelek. Rendben van, hogy élsz kritizálási jogoddal de eddig még csak negativ jelzőket olvastam tőled mindenről, ami a magyarsággal, kereszténységgel, magyar hagyományokkal kapcsolatos. Jó persze nem te lennél az első ember aki erre ragadtatja el magát de én akkor sem értem, hogy ha valalki ennyire negativan látja a magyar valóságot, hogy tud itt egyáltalán létezni?
(remélem így megfelel) 😉
Úgy, ahogy a melegek is elvannak valahogy. Vagyis egy kicsit könnyebben, mert engem nem próbálnak meg alapból kirekeszteni, ha felvállalom, ki vagyok.
Az érvelés érdemi részével kapcsolatban pedig: oké, minden kereszténytől elnézem a homofóbiát. Persze csak azok, akik betű szerint tartják a Biblia összes parancsát. Igaz, ebben az esetben ők csak a pofájukat foghatják be, hiszen Jézus eleve megtiltotta, hogy mások felett ítélkezzenek, illetve hogy a vallást megpróbálják a világi hatalomra is kiterjeszteni. Plusz nekik alapból elementáris, megtörhetetlen erejű kötelsségük, hogy minden meleget úgy szeressenek, mint önmagukat.
Magyarországon amúgy szekulariált állam van, vallási érvek tehát nem alkalmazhatók egy alkotmányossági kérdésben. Semmilyen indokkal, semmilyen körülmények között, soha. Nb. ennél még a KDNP is okosabb volt.
” oké, minden kereszténytől elnézem a homofóbiát. Persze csak azok, akik betű szerint tartják a Biblia összes parancsát.”
Zsidóktól, araboktól nem? Ők nem lehetnek homofóbok, ill. megítélhetnek másokat az értékítéleted szerint? Egyébként a Biblia összes parancsát nem lehet betartani. Éppen ezért lett a krisztusi megváltás a mózesi törvények betöltése képpen. A ne ítéltess parancs valóban egy jó példa de mint általában a bibliai törvények ez is az egyén szintjén érvényes. A közösségre már sokkal kevésbé. Jól példázza ezt Mózes próféta, aki elsőként szegte meg a „Ne ölj!” parancsot miután lehozta a kőtáblákat.
” megtörhetetlen erejű kötelsségük, hogy minden meleget úgy szeressenek, mint önmagukat.”
Miért? Valaki talán azt állította, hogy nem szereti őket?
” Magyarországon amúgy szekulariált állam van, vallási érvek tehát nem alkalmazhatók egy alkotmányossági kérdésben.”
Ezt nem tudom. De a hivő ember politikusként is hivő marad, és ha hivőket képvisel nem nagyon tehet más. Nehéz dióez a kérdés az biztos.
Látom nem vágod az iróniát. Szerintem aki szelektál a Biblia parancsai alapján, az ne hozza fel nekem érvként beteges, antidemokratikus aberrációi melletti érvként. És lehet, hogy nem tudod, hogy Magyarország szekularizált állam, de akkor lapozd fel az alkotmányt.
A keresztény viselkedés az nem egyenlő a keresztény dogmák tűzzel-vassal való terjesztésével. Az ember nem attól keresztény, hogy mindenkire ráerőlteti az Egyház álláspontját, hanem attól, hogy őmaga cselekszik keresztényként.
” Az ember nem attól keresztény, hogy mindenkire ráerőlteti az Egyház álláspontját, hanem attól, hogy őmaga cselekszik keresztényként.”
Stimmel. Így talán érthető lesz minden kedves olvasó számára, hogy egy döntéshozói pozícióba került kereszténynek, zsidónak vagy muszlimnak; miért kell a hite szerint cselekednie ebben a pozícióban, illetve ebben a kérdésben is. 😉
Látom, elfogytak az érvek.
Ja, és persze vannak homoszexualitásukat nyíltan vállaló keresztények is. Úgyhogy innentől kezdve, hacsak nem te tizesmatyas a Jóisten, minimum erős kritikával kell fogadnom azt az állítást, miszerint keresztény csak elutasító lehet a homoszexualitással szemben.
Én értem Matyi10 álláspontját, csak azt nem világos, hogy miért kell a katolikus álláspontot egy adott ország összes állampolgárra kiterjeszteni? Miért nem elegendő, ha a keresztény egyházak egyszerűen nem szentesítik a melegházasságot, meg azokat a dolgokat (pl. abortuszt), amikről úgy gondolják, hogy az egyénre nézve káros? Miért nem elegendő, ha ezek a játékszabályok csak a felekezet tagjaira vonatkoznak?
Értem, hogy akkor szeretjük felebarátunkat úgy, mint magunkat, ha önzetlenül megteszünk mindent, ami lelki üdvösségére szolgál, de jobb helye lesz ezáltal a túlvilágon azoknak, akik amúgy sem a katolikus nézeteket vallják? … Vagy ez úgy hatna, mintha a katolikusok lemondanának róluk, és ezért nem szabad? Ha igen, hol a határ, ahol a szeretet már magára az elkövető lelki üdvösségére nézve is káros? Mi különbség ez, és mondjuk egy szerelmes férfi példája között, aki egy olyan asszonynak _keseríti_ meg a mindennapjait a folyamatos vallomásaival/fellángolásaival, aki egyáltalán nem szerelmes belé?
Mondjuk az is érdekes keresztény, aki szó szerint követi a Bibliát.
“Ha Magyarország nem egy provinciális, intoleráns, homofób kis koszfészek lenne…”
Kicsit offolom a témát -ne haragudj-, de fenti beírásodon kicsit megrökönyödtem és úgy éreztem, reagálnom kell. Említett megjegyzéseddel ugyanis pontosan annak a nácoid csürhének a színvonalára süllyedtél, akiket folyamatosan emlegetsz. Még ha a többségre igaz is lenne ez a kitétel (…de nem az) akkor is rendkívül igazságtalan lenne tőled, hogy az egész társadalmat megbélyegzed. Ez felér egy böfögésszagú zsidózással is akár… Mégis mi a különbség előítélet és előítélet között?
“Ha Magyarország nem egy provinciális, intoleráns, homofób kis koszfészek lenne…”
Kicsit offolom a témát -ne haragudj-, de fenti beírásodon kicsit megrökönyödtem és úgy éreztem, reagálnom kell. Említett megjegyzéseddel ugyanis pontosan annak a nácoid csürhének a színvonalára süllyedtél, akiket folyamatosan emlegetsz. Még ha a többségre igaz is lenne ez a kitétel (…de nem az) akkor is rendkívül igazságtalan lenne tőled, hogy az egész társadalmat megbélyegzed. Ez felér egy böfögésszagú zsidózással is akár… Mégis mi a különbség előítélet és előítélet között?
Nem haragszom, de ez nem is off.
Azt gondolom, nem a stílustól lesz valaki náci. Eörsi István pl. nyilván nem volt náci, de a stílusa, az erős volt neki.
Azt gondolom, igenis értelmes arról beszélni, hogy Magyarországon milyen az általános légkör. Kell-e jó eséllyel kirúgással számolnod, hogy homoszexuális vagy? Homoszexuális tinédzserként randizhatsz-e a középiskolában ugyanúgy, mint egy heteroszexuális? Egyáltalán: _van_ homoszexuális szexuális felvilágosítás? Elmagyarázzák egy homoszexuális fiatalnak, hogy amit érez, az full normális? Hogyan reagálunk egy homoszexuális, csókolózó párra (legyenek férfiak, a nők még illeszkednek bizonyos hímsovén klisékbe), mint egy heteroszexuálisra? Van homoszexuális kultúra? (Mert heteroszexuális van.) Ugyanúgy reagálunk a pinkeléstől sem mentes Budapest Parádéra, mint a melegfelvonulásra (ahol nincs ilyesmi)? Vagy csak az utóbbinál kell számítani arra, hogy homokkal dobálnak és pezsgősüveggel fejbevernek utána?
A nem direktben kirekesztők felelősségéről: mindig, minden körülmények között felháborodással fogadjuk a homofób megnyilvánulásokat? Megteszünk mindent azért, hogy Magyarországon vérciki legyen homofóbnak lenni? Vagy a homofóbia magánügy?
Ha jól emlékszem, egyszer Simon Wiesenthal azt mondta volt, hogy “Auschwitz a zsidóviccekkel kezdődött” és -bármennyire is sarkított ez a vélemény- valahol van benne igazság. Ha a véleményformáló értelmiség helyet ad a stílusában ennek az általad “erősnek” nevezett stílusnak a retorikájában, annak előbb-utóbb következményei lesznek a mindennapokban. Ha te is -mint véleményformáló értelmiségi- sztereotip véleményt alkotsz az ország lakosságáról (ráadásul ebben az elég sértő kontextusban), akkor ne csodálkozzunk, hogy az átlagember szemében is elfogadhatóak lesznek az előítéletekre alapozott nézetek.
Hadd’ tegyem hozzá, hogy valójában tényleg offoltam a topicot, hiszen nem a melegek esélyegyenlőségének témakörében nyilatkoztam meg, hanem csak egy mondatfoszlányodra reagáltam, ami kivívta a nemtetszésemet és úgy éreztem, hogy tudatnom kell veled a véleményemet kultúrált hangnemben. Utólagosan is elénézésedet kérem, hogy eltértem a fő témától!
Hogy érdemben reagáljak válaszodra: én nem mondanám, hogy itthon ilyen erős lenne a homoszexuális polgártársaink irányában érzett ellenszenv. Tény, hogy az emberek zöme idegenkedik a témától, de én ennek valódi okát abban látom, hogy a hálószobatitkokat a bulvársajtó színvonalán a köztudatban lebegtető politikusok és közszereplők ebből kívánnak tőkét kovácsolni maguknak. Én úgy gondolom, hogy az átlag magyart nem érdekli senki nemi beállítottsága, amíg nem dörgölik azt az orra alá. Ezt persze fel lehet fogni egyféle prüdériának is, de semmiképpen sem homofóbiának. A melegség állandó köztudatban tartásával pont azt fogják elérni, amit nem kéne, ti. az előítéletes gondolkodás megszületését.
Kérdésedre válaszolván: igen, van itthon homoszexuális kultúra. Vannak lapjaik, szórakozóhelyeik, művészeik, közszereplőik, a melegeknek akiket senki sem gátol aktivitásukban orientáltságuk okán.
A parádét megdobáló lármás huligánokról meg annyit tudok csak mondani, hogy ilyenek mindenhol vannak, még San Franciscoban is előfordult hasonló eset, de mint fent is kifejtettem már, nem ez a fő probléma ebben az országban. (Zárójelben hadd’ tegyem hozzá még a végén, hogy hallottam olyan véleményeket is meleg körökből, hogy a melegfelvonulás valójában pontosan az ellenkező hatást éri el, mint amire szánták és sokan azért nem is mentek ki közülük, mert nem értenek egyet ezzel a hozzáállással.)
Pont az jelzi, hogy Magyarország, mint ország homofób, hogy a melegfelvonulással “ellentétes” hatást lehet elérni. A homoszexualitás nem a világ legtermészetesebb dolga: lehetnek ellenzői és helyeslői. Másképpen nem lehetne kontraproduktív.
Valahol az is homofóbia, hogy a melegeket egy egységes masszának kezeled, ahol azt várod, hogy mindenben értsenek egyet. Holott a melegfelvonulás az egyik legalapvetőbb emberi jog gyakorlása, amelyiknek a legitimitását kétségbe vonni nem demokratikus. Ehhez képest agyba-főbe verték őket, és a közfelháborodás elmaradt.
A homoszexualitásról “orruk alá dörgölésről” beszélsz, de ezt nyilván soha nem írnád a heteroszexualitásról. Pontosan így gondolkodnak azok, akik kirekesztik a melegeket.
A melegeknek “saját” kultúrájuk van, amit masszívan el kell választani a heterókétól. Tekintettel azonban arra, hogy a melegek többsége rejtőzködik (gondolom, ezt a szociológiai evidenciát nem vonod kétségbe), ezért nyilván ennek hatóköre is erősen korlátozott.
A homofóbia felháborító. Annyira, hogy a jövőben is ragaszkodni fogok az erőteljes kifejezésekhez, ha ezt látom.
Nem, nem, félreértesz, nem tartom azt se természetesnek, ha valaki a heteroszexualitását dörgöli mások orra alá. Ez mindenkinek a magánügye és ellenzem, hogy ez csorog a csapból is. Véleményem szerint a nemiség kommerszé tétele nem szolgálja a társadalom érdekeit.
Szerintem nem csak Magyarországon és nem csak a homoszexuálisokkal szemben vált ki ellenszenvet az, ha az utcán parádéznak adott dolog hívei. Lásd pl. a szélsőjobbos randalírozókat: addig cirkuszoltak, mígnem itthon is kialakult egy egyre határozottabb antifasiszta ellenállás…
(Bocs, közben editáltam az előző megjegyzést is.)
Lehet, hogy veled ez a helyzet, de nem emlékszem, hogy bárki megverte volna a Budapest Parádé résztvevőit. Nincs közfelháborodás a szexista reklámokon. A szélsőjobbos randalírozás pedig — ellentétben a melegfelvonulással — nem törvényes.
Az elég sajnálatos és undorító, hogy nincs közfelháborodás a szexista reklámok miatt, tény és való. Ebben egyetértünk.
A dolgok törvényes mivolát ezúttal nem tartom lényeges mozzanatnak a kérdésben (amúgy a randalírozás természetesen törvénytelen, nem fér hozzá kétség), csak egy példát kívántam mondani arra, hogy az utcára kivitt vélemény általában ellenérzést szít az emberekben, főleg ha harsány, esetleg provokatív vagy nem lehet kitérni előle. Németországban a neonácik törvényes felvonulásai ellen is kivonulnak az emberek, mert irritálja őket. Ha nácik nem masíroznának állandóan, akkor jó eséllyel csak javítanának a saját esélyeiken, de így állandóan gondoskodnak arról, hogy hergeljék a lakosságot maguk ellen. Már elnézést, hogy pont ilyen példát kaptam elő, de direkt valami szemléleteset akartam mutatni.
A Budapest Parádén tudtommal nem vertek meg még senkit sem, de ez nem azt jelenti, hogy a többségnek tetszene ez a típusú szórakozási forma. Még nem lépte át az emberek ingerküszöbét, ezért nem történt semmi komoly ellenlépés (mondjuk egyes underground körök évek óta szerveznek “Antiparádé” néven arra az időpontra “ellenkoncertet” valami klubba, tehát már vannak olyanok, akik hangot adtak nemtetszésüknek).
Vitatkoznék veled abban, hogy homofóbiaként kezelendő az, ha egységes tömbként kezelem a melegeket. Maximum az ismeretek hiányaként aposztrofálnám a dolgot, hiszen csak érintőleges ismereteim vannak róluk és feltételeztem, hogy -mint közös érdekekkel bíró emberi közösség- , valószínűleg bizonyos szempontból érdekközösség is fennáll közöttük, ezért számos kérdésben egységes a véleményük is. Ez nem elvárás részemről, csak egy logikus következtetés. Tény, hogy fizikai atrocitás érte őket, de nem gondolom azt sem, hogy elmaradt volna a közfelháborodás, hacsak azt nem értjük a közfelháborodás fogalma alatt, hogy a nép fákláyval kivonul a Jobbik székháza elé és felkoncolja a bent ülőket. Ismeretségi körömben igenis volt felháborodás a történtek miatt, a médiában úgyszintén elítélőleg nyilatkoztak mind az újságírók, mind a politikusok, ezért az én mikrouniverzumom ezt úgy élte meg, hogy a közvéleményben nem maradt reakció nélkül eme “dicső haditett”.
A rejtőködést nem vitatom, de ezzel szerintem nem is vitatkoztam eddig sem, legalábbis nem emlékszem rá. Csupán megemlítettem, hogy létezik itthon meleg kultúra, mert ha jól emlékszem, azt mondtad, hogy nincs. Még csak korlátozottnak se nevezném, hiszen pl. régebben az utcán is meg lehetett venni a periodikájukat (a címére már nem emlékszem) bármelyik kioszkban.
Felháborítónak felháborító a homofóbia, tiltakozz is ellene, mondanék azonban valamit még: ugyan nem tilthatok meg neked semmit sem (nem is akarok), de azért azt sugallnám neked, hogy mielőtt az egész országot homofób nemtudomminek minősíted, lélegezz egy mélyet és gondold végig újra a dolgot, hiszen messze nem mindenki kirekesztő itt, így nem is szolgált rá az egész társadalom egy ilyen sértő megjegyzésre!
Bejegyzésem eredeti célja is az volt valahol, hogy szembesítselek egy “átlagos” ember véleményével, aki se nem liberális, se nem utcai harcos népnemzeti forradalmár, csak afféle “átlagember” típus. Remélem, nem veszed támadásnak…
Mivel nem szeretek körhintázni az érvekkel, ezért inkább csak azt regisztrálom: úgy látom, a probléma súlyával kapcsolatban messze nem értünk egyet. Így ez az utolsó megjegyzésem ebben a témában. Természetesen tedd hozzá, ha gondolsz még valamit.
Szerintem melegnek lenni Magyarországon szar. Szerintem ez kollektív felelőssége valamennyiünknek. Valamint ez a helyzet engem mélységesen felháborít. Szerinted nem gond, ha a melegek ellen van akkora felháborodás és ellenállás, mint a nácikkal szemben, ugyanakkor a melegverőkkel szemben se ekkora felháborodás, se ellenállás nincs — igaz, mit akarok, sokan csóválták a fejüket odahaza.
Azt írod: “Én úgy gondolom, hogy az átlag magyart nem érdekli senki nemi beállítottsága, amíg nem dörgölik azt az orra alá.” Barátom, ez mentalitás maga a homofóbia. Ez azt jelenti: “Lehetsz homoszexuális, de csak otthon. Csak a heterók csókolózhatnak az utcán a barátaikkal, csak ők házasodhatnak össsze, csak heteroszexuális töltetű parádékat lehet anélkül rendezni, hogy agyba-főbe verjék őket.” Lehet, hogy téged zavarnak mindezek, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a heteroszexuálisok nincsenek rákényszerítve a rejtőzködésre, a homoszexuálisok meg igen. Szerinted ezek szerint Magyarország akkor lenne homofób, ha a hálószobákba betörve kutatnánk fel, ki meleg és ki nem.
Ha szerinted van homoszexuális kultúra Magyarországon, akkor lécci, nevezz meg olyan, melegfilmeket forgató pornóproducert, pornósztárt, és egy homoszexuális identitásából élő celebet, aki rendszeresen szerepel az országos médiumokban (Kicsit leegyszerűsítve: nevezd meg a homoszexuális Kovit, a homoszexuális Michelle Wild-ot, és a homoszexuális, mittudomén, Bódy Szilvit, Görög Zitát vagy Kelemen Annát. Nekem nem az a kultúra, ha valakik az egyik sarokban játszhatnak valamit — nekem az, ha tényleges, valódi interakcióra nyílik érdemi lehetőség a társadalom egészével.
Magyarországon óriási probléma, hogy a társadalmi kirekesztést, mint eszközt, képtelenek vagyunk elfogadni. Holott egy demokratikus társadalomban ez az egyetlen út bizonyos célok megvalósítására. Lehet vastörvényekkel uralkodni a cigányok, melegek stb. jogai felett, mi több, ezekre a vastörvényekre szükség is van (nálunk amúgy még ezek sincsenek meg, illetve ahol megvan, ott még csak próbálgatjuk a normális betartatást); működni azonban csak akkor fog a dolog, ha a társadalom elszigeteli azokat, akik nem felelnek meg ezeknek a normáknak. Amerikában is van rasszizmus; mégis, az átlagamerikai nyilvánosság előtt tartózkodik a rasszista kijelentésektől, mi több, a látszatát is igyekszik kerülni a rasszizmusnak. Nem azért, mert bilincsbe vernék utána: hanem mert olyan bélyeget kapna, amit csak nagyon nehezen tudna lemosni. Ha közszereplő, bukik is azonnal.
A melegek és a cigányok jogai ellen, a fasizmus mellett fellépni mindenkinek alkotmányos joga. Ha nem így lenne, rossz lenne. Ugyanakkor nem kötelező. Ma az átlagmagyart nem zavarja, ha a barátja antiszemita vagy homofób. Mi több, elég hamar megszületik az elvtelen kompromisszum: tulajdonképpen senkinek semmi baja a melegekkel, egészen addig, amig megmaradnak a nekik fenntartott kulturális-közösségi gettókban és a hálószobájukban. Nagyon kevesen érzik azt, hogy a baráti körüket az alapján is szelektálni kellene, hogy ki rasszista és homofób. Ha valaki homofób megjegyzéseket tesz egy bulin, nem hangzik el hangosan: ne haragudj, de amit mondtál, az undorító, és engem mélyen felháborít.
Magyarországon az átlagember valahogy úgy képzeli a toleranciát, hogy mindent szabad, ami engem nem zavar. Holott a tolerancia azt jelenti: elviselem azt is, ami zavar, de nem okoz nekem kárt. Valami ilyesmin alapulnak azok az országok, amelyeket igazán normálisnak és élhetőnek látok.
Igen, igazad van, nincs értelme folyamatosan magunkat ismételni, ezért nem vitatkozom tovább, hiszen eredetileg sem a vita szándéka vezetett, csak a véleménynyilvánítás szándéka.
Két dolgot fűznék csak hozzá még a végén: egyrészt szerintem túl könnyen minősítesz valakit homofóbnak, ilyen szempontból eléggé lent van az ingerküszöböd. Én magamat pl. nem minősíteném annak, hiszen én “…elviselem azt is, ami zavar, de nem okoz nekem kárt”.
Másrészt a pornó nem tartozik a kultúra témakörébe, nem ilyeneket kellene a meleg kultúra referenciájaként emlegetnünk, nem? Homoszexuális médiaszemélyiséget tudok neked felsorolni tucatnyit, de pornóst egyet sem (még külföldit sem). Még a heteroszexuális pornósok névjegyzékét sem ismerem igazából túlzottan, mert undorítónak tartom a műfajt.
No, ennyit szerettem volna megjegyezni még a végén.
Off: Trychydts, szerintem jobban odafigyelhetnel arra, amit Okoska mondott. Tokeletesen egyetertek vele, kulonosen az elso hozzaszolasaval. Meg annyit mondanek, hogy a blogod, szelsoseges hangnemed hatasara gondolkodtam el eletemben eloszor azon, hogy a szelsojobbosok neha okkal haborodnak fel dolgokon. Felismertem, hogy nem jo tulzasba vinni semmit, meg akkor sem, ha igaza van az embernek, mert masokban az agresszivitas, radikalizmus ellenerzest kelt es gyakran ellenkezo hatast valt ki, a mondando tartalmatol fuggetlenul.
[…] erős erkölcsi hátteret adnak például azok a politikusok, akik “mérsékelten” küzdenek a melegjogok ellen. Mérsékeltségről persze nem igazán érdemes beszélni, hiszen az, aki más emberek […]
[…] meg is szüntetheti a melegek regisztrált élettársi kapcsolatának lehetőségét, nem kéne alkotmánybírósági beadványokkal szarakodni, hiszen ott a biztos többség a kezükben. És akkor a “törtélelmi” egyházak […]
[…] elutasításáról. Azért a körülményekhez képest, mert jómagam természetesen továbbra is azt gondolom, hogy ennek a kérdésnek egy és egyetlenegy megnyugató formája létezik: ha két tetszőleges […]