Nem engedélyezték az abortuszt az elzárásra ítélt nőnek
Index.hu, 2008. április 17.
Micsoda egy mocsadék faszfej lehetett az a bíró, aki a terhes prostituáltnak arra való hivatkozással nem engedélyezte az abortuszt, hogy azt ő személy szerint szerint deviáns dolognak tartja. (Nb.: az Alkotmánybíróság ellenkező tartalmú ítélete dacára.) Neki az elzárás felfüggesztéséről kellett volna dönetnie; a törvény pedig súlyos válsághelyzet esetén lehetővé teszi az abortuszt. A nő a tizedik hétben járt és harminc napra ítélték. A bírónak így ebben az esetben sikerült érvényre juttatnia beteges, gusztustalan, deviáns erkölcseit. Holott ebben az esetben kábé úgy kellett volna kezelni az kérelmet, mintha egy szívműtét végrehajtása lett volna a tét.
Az abortusz korlátozása mellett amúgy sem szólnak érdemi érvek. Egy szekularizált állam nem lehet tekintettel mindenféle hipokrita egyházi baromságra, amely egy gondolkodásra képtelen, értelem és akarat nélküli, csökevényes élőlényt embernek tekint. Tekintet nélkül a nő önrendelkezési jogára, inkább tennék tönkre mind a nő, mind a gyerek életét — mert akit csak a társadalmi önkény tart életben, annak jó sansszal nem lesz boldog élete.
Úgy nagy általánosságban azt tartanám szerencsésnek, ha az, aki így önkényeskedik — legyen magát istennek képzelő bíró, vagy abortusz-ellenes, agyatlan aktivista –, annak százszázalékos felelősséget kellene vállalnia a “megvédelmezett gyerekért”. Akkor talán ők is elgondolkodnának, tényleg olyan szar ötlet-e az abortusz.
Már persze az is elég szerencsétlen dolog, hogy a prostituáltakat és nem a prostitúciót megvásároló, és ezzel a prostitúciót lehetővé tevő, a nőket pedig szexuális objektumnak tekintő kuncsaftokat tekintjük társadalomellenesnek. A történet persze így kerek. A prostituált, amikor basszuk, létező társadalmi igényt elégít ki — amikor nem kívánt gyermekétől akar megszabdulni, akkor deviáns prosti, aki legalább tanul egy kis erkölcsöt a t. bíróságtól. A magyar jogalkotás meg csak most jön rá, hogy jé, ebben az esetben elfelejtettünk jogorvoslati lehetőséget biztosítani. Na nem baj, majd leközelebb, az a nő meg majd csak megszokja, hogy gyereke van.
asszem túl sok az istent játszó buta bíró. (ráadásul az sem valószínűtlen, hogy nő volt — ezesetben nem is szükséges jobban rávilágítani empatikus kvalitásaira.)
http://meh.communio.hu/8hetes.htm
Hát igen, csak éppen egy csimpánz, egy cerkófmajom vagy egy gorilla is pont így néz ki nyolc hetesen…
Az MTV-nek volt (van még?) az az esti beszélgetős műsora, ahol egyszer különféle okos emberek, nagyrészt teológusok(!) vitatkoztak arról, hogy mikor kezdődik az élet, illetve hogy érdemes-e erről vitatkozni filozófiailag.
Fura, hogy aki hivatásszerűen foglalkozik a témával, az nem jön rá magától, amire én az adás ideje alatt rájöttem: az élet nemhogy nem akkor kezdődik, az sosem szűnt meg. A hímivarsejtek is élnek már, a petesejt is él már. A kérdés nem ez, hanem az, hogy mettől tekinthetünk a magzatra önálló emberként.
Pl. nyilván mindenki felháborodott az ember-állat hibrideken, amit őssejtelőállítási célokkal hoztak létre, de kérdem én: akkor a sertésszívet se fogadjuk el, ha belénk ültetik?
Az a baj itten, hogy magukat komolynak gondoló konzervatívok konzervativizmusokhoz illő módon ósdi sci-fi képregényeket és filmeket idéznek fel, ha a tudományról van szó, vastagon kihúzott szemöldökű Frankensteinekkel és gyilkos paradicsomok támadásával (egyébként nemcsak gyilkosparadicsomos film volt, hanem gyilkosóvszeres is, de abban buzik a főszerepek, úgyhogy azt biztos nem nézik meg). Pedig, ha betennék a lábukat egy tényleges biokémiai laboratóriumba, azt se tudnák, melyik az emberió és melyik a királyvíz.
Nem olyan csúnya ez a dolog, mint ahogy hiszik, és ami még fontosabb: nem is a kinézete miatt kellene elítélni.
Algi,
Ezek szerint minden nap, amikor nem szexelek, bűnözöm? Mert az élet, mint lehetőség bizony ott van… :-)))
Épp ez az. Nem mint lehetőség, hanem mint tény. Minden egyes testrészed él, és ha levágják, elhal. A spermium is él, punktum. Nem azért nem szabad embert ölni, mert él, hanem mert ember. A spermium még nem ember. A zigóta sem ember. Bálnákat is csak azért nem (lenne) szabad a húsukért vadászni, mert 1. van az emberben egyfajta altruizmus, 2. fennáll a lehetősége, hogy felborítaná az ökológiai egyensúlyt, ami rossz lenne az emberiségnek.
Pl. a baktériumokat, meg gombákat bezzeg ítjuk ezerrel. Miféle erkölcsi alapon? Az is élet. Az igazán izgalmas kérdés számomra itt az, hogy ha volna egy hozzánk hasonló intellektusú élőlény, akkor azt embernek vagy állatnak tekintenénk. Tartok attól, hogy utóbbinak.
Szerintem majd a bíró felneveli a gyereket… aztán majd eldönti hogy az abortusz jó dolog-e vagy sem…
Egy dilettáns kérdés: a csecsemőgyilkosság mennyivel súlyosabb bűntett? Mondjuk abban az esetben, ha egy anya a szintén csak egy “értelem és akarat nélküli, csökevényes élőlényét” elteszi láb alól…
Algi,
Én csak vicceltem, nem akartam érvelni. Nem kapaszkodhatsz abba, hogy mikor ébred öntudtatra egy ember, így minden határ(idő) önkényes. A probléma inkább a történet továbbgondolásával van:
a. ha az anya eddig prostituált volt, és megtartja a gyereket, akkor most már feltehetően az is marad
b. ha lemond a gyerekről (úgy értem a szülés után), akkor lelki sérült lesz, ha most nem is az
A csecsemőgyilkosság annyival súlyosabb, amennyivel minden, ami társadalmi közmegegyezés, kötelezőbb annál, ami csak szimpla magándili. Az abortusz a 12. hétig — az anya súlyos krízishelyzete esetén — Magyarországon engedélyezett. Pont. A 20. héten mondjuk már nem engedélyezett és a születés után sem.
A biológiai, pszichológiai és egyéb különbségekbe most bele sem megyek egy 12 hetes magzat és egy újszülött között, hiszen ez olyan triviális mindenki számára, aki látott már újszülöttet legalább 10 másodpercig, hogy mindenféle vita eleve értelmetlen ebben a kérdésben.
a kérdések (sztem) a következők:
1.) van-e olyan hatályos jogszabály Magyarországon, amely a bíró kezébe helyezi a döntést ebben a helyzetben? (nem a büntetésvégrehajtásról, hanem annak elhalasztásáról;> még pontosabban: törvényes magzatelhajtás céljából történő elhalasztásáról lévén szó.)
2.) tekinthető-e személyes/családi krízishelyzetnek, hogy a nő prostituáltként keresi meg a napi betevőt és ebbéli tevékenysége miatt szabálysértési ügyben elzárásra változtatták pénzfőbüntetésű szabálysértési ügyét?
nem azt jelzi-e már e körülmény is, hogy esetleg nem lesz pénze a gyereket felnevelni? (vagy uram bocsá’: nem alkalmas a gyermeknevelésre… — ezt ugye más ügy kapcsán később simán kimondhatja a valamely bíróság.)
3.) nem tekinthető-e a bíró cselekménye “családi állapot megváltoztatása” bűncselekménynek? (ez utóbbi csak afféle provokáció volt — válaszként “I” sületlenségére.)
BoNa,
köszönöm, hogy felvilágosítottál arról, mit jelentenek a smiley-k.
Mondjuk arra viszont tényleg kiváncsi lennék, hogy ha tényleg igaz, hogy korábban volt lehetősége az abortuszra, miért nem tette meg? Persze lehet simán pszichológiai ok, meg semmi közöm hozzá, de mégiscsak kíváncsi vagyok.
a fentiek mellett még arra lennék kíváncsi, hogy hol a picsában vannak a feminista szervezetek ilyenkor? miért nincsen hivatalos tiltakozás? egy kurvának nem jár?
http://zugugyved.blog.hu/2008/04/18/szules_biroi_vegzesre#comments
és BoNa:
azt írod Alginak, hogy “Nem kapaszkodhatsz abba, hogy mikor ébred öntudtatra egy ember, így minden határ(idő) önkényes.” ebben nincs igazad. a történet e tekintetben ugyanis jogi kérdés, és bizony ezt jogszabály alapján meg lehet mondani, azt meg nyilván nem úgy állapították meg, hogy valakik a hasukra csaptak és akkor így legyen. fogadd el, hogy komoly — tudományos — érvek ütköztetése folytán kialakult konszenzus van ezügyben, akár az efféle jelentőségű ügyek jogi szabályozásának többségénél.
Most volt a TV ügyvédjében, hogy már bejelentkezett abortuszra, amikor lecsukták, ha jól emlékszem, a büntetés második napjára volt bejelentkezve. Vagyis amit kérdeztem, tárgytalan. És a bíró ebben is hülyeséget írt ezek szerint.
Kíváncsi lennék, ha ugyanez a nő örökbe akart volna fogadni egy gyermeket, akkor ugyanez a bíró engedte volna-e.
Drc,
A kérdés erkölcsi oldalára gondoltam, véletlenül sem a jogi cécóra. Te sem gondolod komolyan, hogy egy tizenkét hetes magzat nincs az öntudatánál, de eljön a 12 hét+1 nap és lőn világosság.
Olyan ez mint a 18 éves korhatár, értem én, hogy valahol meg kellett húzni, de nem gondolom, hogy gyakorlatilag védhető lenne.
Persze, hogy nem jogi szempontból.
BoNa,
Mint minden technikai kérdés esetében, ahol emberéletekről (vagy akár emberi lények biztonságáról) lehet szó, nyilván túlméretezték a határt. A 12 hét az valamivel kevesebb mint a terhesség egyharmada.
A KRESZ-ben is sokkal szélesebb a sáv, mint maga az autó.
BoNa:
egy bv-intézetben szabálysértési elzárás alatt álló nő személyi szabadságát kolátozta egy bíró, akinek mellesleg nagyon kevés köze volt ehhez.
ez csak a bíró szempontjából erkölcsi kérdés. mint a törvény szája, hogyan engedhet a kísértésnek, hogy a saját morális normáit erőltesse egy másik emberi lényre?
neki csupán a törvényeket kellett volna betartania. (egyébként ezt sem sikerült:
“zsir 2008.04.21. 14:30:53
A nőnek joga volt eldönteni, hogy akar -e gyereket, vagy nem. Miután ezt már eldöntötte, onnan az abortusz halaszthatatlan egészségügyi beavatkozás, amihez nem kell megszakítani a büntetést végrehajtását, hanem azon belül kell elvégezni. Ha tudják a bv. intézetben, rabkórházban, vagy más kórházban.
1979. évi 11. tvr.
36. § (1) Az elítélt jogosult
a) a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre, az egészségi állapotának és a szabadságvesztés végrehajtása alatti tevékenységének megfelelő élelmezésre, egészségügyi ellátásra;
47. § (1)
(2) Az elítélt egészségének védelmére és egészségügyi ellátására az egészségügyi jogszabályok az irányadók, a gyógyszerellátás térítés nélkül illeti meg
122. § (1) Az elzárás a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre.
(2) Az elzárást büntetésvégrehajtási intézetben, külön jogszabályban meghatározott esetben rendőrségi fogdában hajtják végre.
(3) Az elzárás végrehajtására az 5. §, a 19-22. §, a 25. § (1) bekezdése a), b), d) és e) pontjának, 28. § a) pontja a rövid tartamú eltávozás kivételével, b) és c) pontjának, a 33. § (3) bekezdésének, a 34. §, 35. §, 36. § (1) bekezdése a)-b), d)-f) pontjának és a 43. § rendelkezései irányadók azzal, hogy az elzárást töltőt megfelelően megilletik az elítélt részére biztosított jogosultságok.
5/1998. (III. 6.) IMR rendelet
A Fogvatartottak Egészségügyi Ellátásáról
20. § (1) Terhesség fennállásának a valószínűsége esetén a bv. orvos köteles a fogvatartottat – a lehető legrövidebb időn belül – nőgyógyászati szakvizsgálatra beutalni.
(2) Ha a terhesség fennállását szülész-nőgyógyász szakorvos igazolja, a terhes nő nyilatkozik arról, hogy terhességét meg kívánja-e tartani vagy igényli annak művi megszakítását.
(3) A terhes nőt gondozásba vétel céljából a szakorvosi vizsgálatot követő 3 munkanapon belül a Központi Kórházba kell szállítani.
23. § (1) Ha a fogvatartott nő arról nyilatkozott, hogy terhességét meg kívánja szakíttatni, ez irányú kérelmét személyesen vagy írásban meg kell erősítenie a bv. intézet székhelye szerint területileg illetékes családvédelmi szolgálat munkatársa előtt.
(2) Művi terhességmegszakítás a terhesség betöltött 12. hetéig a Központi Kórházban végezhető el.
(3) Terhességmegszakításra – ha a terhesség meghaladta a (2) bekezdésben megjelölt időtartamot és törvény a terhesség megszakítását lehetővé teszi – a terhes nőt a népjóléti miniszter rendeletében kijelölt egészségügyi intézménybe kell átszállítani.
(4) A terhes nő előállításáról, szállításáról és őrzéséről a bv. intézet gondoskodik.”
a hozzászólást a Zugügyvédről kopiztam, a szerzője gyakorló ügyvéd.
Drc,
Eszemben sincs vitatkozni ezzel. Nem vagyok jogász, tehát nem tudom megítélni, de szerintem is hiba volt nem megengedni az abortuszt.
a kérdésfeltevés tekintetében tér el a véleményünk. szerintem ez jogi (mégpedig emberi jogi, önrendelkezési jogi ) kérdés. szerinted erkölcsi.
igaz ugyan, hogy sokak szerint “a jog=erkölcsi minimum” (pl. C. F. von Savigny), de véleményem szerint sokkal kevesebb a két szféra köze egymáshoz, mint az gondolhatnánk.
(no persze lehet etikai szempontból górgcső alá venni egy jogi aktust is, de ezeknek a vizsgálódásoknak a mindenkori mércéje a jogszabályokhoz, a törvények szelleméhez való viszonyuk kell legyen, máskülönben óhatatlanul az individuális morál terültére tévedünk. a jog márpedig társadalmi fenomenon. csakis szociális kontextusban érdemes vesézni.)
ja igen, és még:
a jogász professzionális törvényalkalmazó. a törvények és más jogszabályok azonban a kivétel nélkül mindenki életére (a társadalomban élő emberek egészére) hatással vannak. szerintem igenis érdemes nem jogászoknak (nem joghallagtóknak stb.) a jogról — mint a társadalomformálás egyik legfőbb eszközéről — beszélni, hiszen az mindannyiunk életére ugyanolyan hatással van. társadalomformáló igényű konszenzus ugyanis csakis értelmes érvekből lehet…
Hali,
A kutya ott van elásva, hogy ha már megszületett és meg van keresztelve a gyerek, akár meg is dögölhet, mert azzal, h. meg van keresztelve, üdvözülni fog. Viszont ha úgy hal meg, h. nincs megkeresztelve, akkor nem fog üdvözülni. Az üdvözülés mellett minden más szempont eltörpül (hiszen a földi élet rossz oldalai csak ideiglenes, míg az üdvözülés örökkévaló). Ezér’ van az, hgoy a hívők csak a meg nem születettekkel törődnek.
Drc,
Pusztán elméleti szinten el tudom képzelni, hogy az “értelmes érv” hatással lesz a jogalkotásra és viszont.
Nyilvánvaló, hogy amikor a jogszabályt írták, akkor nem jogi szempontból állapították meg a tizenkét hetet, hanem inkább orvosokat/biológusokat kértek föl erre, vagy egyszerűen lemásolták egy másik ország ide vonatkozó passzusát. Ebben az értelemben szinte biztosra vehető, hogy ez a bizonyos tizenkéthetes határ nem felel meg mindenki erkölcseinek. Van akinek túl sok, és van akinek túl kevés, nem igaz?
Én megértem a keresztényeket, és megértem a liberálisokat is. Szerintem az a trükk, hogy ezeket a döntéseket nem szabad mások helyett meghozni. Ebből következik, hogy a jognak nem a konkrét időhatárokat kellene definiálni, hanem biztosítani az “önrendelkezési jogot”.
Ez baromi feháborító. A TV ügyvédjében aszonta az ügyvéd szakértő, hogy jó sok kártérítést kaphat ezért a nő. Azért ez “jó” hír. Egyébként meglepődtem, hogy ez egyáltalán ügy Magyarországon, valamiért azt hiszem, hogy hasonló esetek naponta történnek, és soha nem szerzünk róla tudomást. Persze nem tudom, de nem lepődnék meg.
Ami meg a magzat jogát illeti az életre, ez azt hiszem, lelkiismereti kérdés, én például képtelen lennék megölni a magzatomat, de ettől még nem akarom megkövezni azokat, akik megteszik, mert valszeg csomószor a humanitárius/spirituális szempontok utoljára jönnek az érvek sorában, amikor valaki a saját abortuszáról dönt. És igenis jó, hogy erre a törvény lehetőséget ad. De azt nem szeretem, amikor valaki engem emiatt lehülyéz (mármint hogy sztem a magzat is teljes értékű élőlény). Mellesleg gyanítom, valami bűntudat oldó szerepe lehet ennek a hülyézésnek, de ez már pszichológia 🙂
az egész ügy hányinger. és egyetértek pro life feminist-tel, szerintem is elképzelhető, hogy sok hasonló eset történik manapság magyarországon.
ami még nagyon-nagyon kiakasztott, és senki nem tett róla itt említést: a bíró azt is kijelentette, hogy ha a nő nem tudja a gyereket felnevelni, akkor örökbeadhatja.
az örökbeadás nem egy köztes megoldás!!! mintha az a 9 hónap terhesség nem számítana. a terhességnek rengeteg testi, lelki, egészségügyi vonzata van.
erről bővebben itt is lehet olvasni:
http://href.hu/x/5g4w
ami meg a magyarországi feministákat illeti: amint egy-egy ilyen eset nyilvánosságra kerül, általában felemelik a hangjukat. a nő ez esetben nem feminista szervezetet keresett meg, hanem a tasz-t, az ügye már eljutott nemzetközi emberjogi bíróságokhoz, amik sokkal, de sokkal többet tudnak tenni a nőszervezeteknél. de szerintem sem ártana semmilyen civil akció, levelekkel bombázni a megfelelő hatóságokat, esetleg tüntetni – de ezt nem “a feministáktól” kell elvárni, ezt bárki megteheti, aki úgy érzi, az emberi jogok csorbultak (ami ugye már egy feminista gondolkodást feltételez :)).
ad 1)
“a nő ez esetben nem feminista szervezetet keresett meg, hanem a tasz-t, az ügye már eljutott nemzetközi emberjogi bíróságokhoz, amik sokkal, de sokkal többet tudnak tenni a nőszervezeteknél.”
ehhez már ki kellett volna meríteni a magyarországi fellebbezési fórumok mindegyikét. még csak az eljárás indult meg.
ad 2)
a művi terhességmegszakítás a Magyar Köztársaságban legális, része az Alkotmányban is biztosított önrendelkezési jognak.(pont olyan családtervezési eszközként ismeri el a törvény, mint a kondomgumit. más kérdés, hogy nyilván brutálisabb.)
mindenki maga dönti el, hogy kíván-e élni vele, vagy nem. mégegyszer mondom: maga dönti el. nem a bíróság, vagy bárki más dönti el helyette!
ha ezt elfogadjuk alapvetésként, akkor nyilvánvaló, hogy a nő jogait durván megsértette az államot képviselő bíróság, és mint ilyen cselekényekért mindig, jár neki a kártérítés. (minél magasabb, annál jobb neki is, az időközben már megszületett gyereknek is!)
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságához fordult annak a nőnek az ügyében, akinek a bíróság nem engedélyezte büntetése félbeszakítását egy terhességmegszakító műtét idejére.
(…)
Dénes Balázs, a TASZ elnöke szerint ha Strasbourgban igazat adnak a nőnek, több ezer eurós kártérítést kaphat. Személyiségi jogok megsértése miatt polgári pereket indít az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság is. Beperelik a Pálhalmai Büntetés-végrehajtási Intézetet, ahol a nőt fogva tartották, és a Gödöllői Városi Bíróságot jogilag képviselő Pest Megyei Bíróságot is. A Helsinki Bizottság ügyvédje, Győző Gábor elmondta: álláspontjuk szerint a nő önrendelkezési joga súlyosan sérült, a bírói ítélet indoklásának stílusa pedig emberi méltóságát sértette. A peres eljárásokban – melyeket most készítenek elő – nem vagyoni kártérítést fognak kérni.
http://www.origo.hu/itthon/20080418-perek-indulnak-a-szulesre-kenyszeritett-no-ugyeben.html
továbbá:
Szabó Máté közleményében azt írta, a nő nem fellebbezhetett a bírói végzés ellen.
ezért jöhet strasbourg.
Ez már a sokadik ügy, amikor egy bíró önállósítja magát. Különös, hogy míg a bírók függetlül működnek a bíróságon belül is, és gyakran önállósítják magukat, ami nem jó, mert ugyebár a legfelsőbb bíróság határozataihoz kellene tartaniuk magukat, addig az ügyészség szigorú hierarchia szerint működik, ami viszont azért problémás, mert ott viszont szükség lehet olyan ügyészekre, akik önállóan képviselnek ügyeket a pártok által kinevezett legfőbb ügyész által képviselt érdekek ellenére is.
Szóval miért nem fordítva van? Biztos akkor is lenne valami gebasz.