Ismert az a politikusi eszköz, hogy az illető bejelent egy nagyobb mértékű drágítást, például 35%-osat, majd amikor ilyen-olyan nyomásra 20%-ra csökkenti, mindenki fellélegzik, miközben a politikus röhög a markába, mert eleve csak 20%-os áremelést kívánt elérni. Sokáig azt hittem, Kóka János is ezzel próbálkozik a vasúti jegyáremelés esetében, és annyiban igazam lett, hogy az estis diákok kedvezményét végül meghagyták a nappalis hallgatókéval egy szinten.

De csak ennyiben jött be a tipp, a 35%-os emelés ráadásul “átlagos”, azaz a legtöbb esetben ennél jóval több, úgyhogy álljunk neki számolgatni! A menyasszonyommal havonta egyszer el szoktunk utazni a szüleihez vidékre. Mindketten diákok vagyunk, így a Budapest-Nyíregyháza vonalon a vonatjegyekért korábban hatezer forint körüli összeget fizettünk, most 9360-at. A menyasszonyom szülei rendszerint kijönnek elénk és hazafelé is kivisznek a vonathoz, ami kb. 1600 forintos plusz költséggel jár, ez összesen 10960 forint.

Ha az utazáshoz kölcsönkérjük a szüleim kb. hét literes fogyasztású autóját, 280 forintos benzinnel és autópálya-matricával számítva az út 11526 forintba kerül. A különbség 566 forint a vonat javára, amit viszont bőségesen ellensúlyoz, hogy utóbbi esetben nem kell a bőrönddel tömegközlekedni a pályaudvarig, nem kell a menetrendhez igazodni és nem kell egy plusz utat téve előre megváltani a jegyet.

Lényeges, hogy a jelenlegi helyzet csak átmeneti. Októbertől én már nem leszek diák, az autópálya-matrica ára 1530-ról 1170 forintra csökken,elkészül az M3-as Nyíregyházáig tartó utolsó szakasza is, mindez egyértelműen az autózás javára billenti a mérleg nyelvét.

Természetesen tekintettel lehetnék a környezet védelmére és egyéb szempontokra is, ugyanakkor ahhoz, hogy a tömegközlekedés ellensúlyozni tudja az autó kényelmét, mindenekelőtt olcsóbbnak kellene lennie, de nem az, sőt októbertől háromezer forinttal drágább lesz nekünk, ha vonattal megyünk autó helyett.

Gyurcsány pont egy éve nyilatkozta, hogy az autópályák megépítése után az alacsonyabb rendű utak és a vasút korszerűsítése következik. Ebből egyelőre az áremelés jött össze, a bürökratikus vízfej nem csökkent, a “szolgáltatás” színvonala sem nőtt, és arra is kíváncsi lennék, az áremelés elsődleges indoka, a költségvetés kímélése teljesül-e, ha a vonat helyett, aki csak teheti, az autózást választja.

(szpeti)