A BKV és az idő relativitása

Fahéj, feltaláltam az időgépet. Persze ez csak az első reakcióm volt, amikor 10:40-kor a BKV jegykezelő automatája 10:55-es időpontot nyomott a jegyemre. Utána rögtön arra gondoltam, hogy állati megnyugtató, ha ilyen pontosságú automaták kezelik a jegyeimet — elismerésemet rögzítendő, befordultam a forgalmi ügyeletre. A kettes metró forgalmi ügyeletének ügyeletes öreglánya, amikor megtudta, hogy a hármas vonal automatái miatt szeretnék panaszt tenni, szabályos vitustáncot nyomott le, majd hosszan kérlelt, hogy ha már muszáj emiatt ugrálnom, akkor fáradjak már el a hármas metrós ügyelethez, ne az ő éves prémiumát nyisszantsák le. Egy ilyen esetért ugyanis állítólag ez jár, lévén a forgalmi ügyelet felelős a jegykezelő gépek működéséért.

Átfáradtam, mert hát miért csak egy forgalmis kapjon ideggörcsöt. A BKV sem nézi el, ha a bérletemet felejtem otthon, akkor is több jegy árára sarcolnak meg, még ha másnap bemutatom az érvényes bérletemet, akkor is. Ott rögtön ketten is voltak, ahol Rodolfót is meghazudtoló sebességgel mindenféle ellenőrzőszelvényeket dugdostak az orrom alá, hogy lám, most ellenőrizték a készüléket és tök pontos. Legsandább félmosolyommal hívtam fel a figyelmüket arra, hogy még mindig nincs 10:55, majd beírtam a panaszomat a nagykönyvbe, gondosan elkérve a példányomat.

Eredetileg a Batthyány térre készültem, de véletlenül leszálltam a Kossuth téren. Már a mozgólépcső tetején voltam, amikor realizáltam a malőrt, és tapasztalatból tudom, hogy ilyesmiről kár győzködnöm az ellenőröket, lyukasztottam hát még egy jegyet. 11:05 volt, de csak az órám szerint, az automata 11:17-et mutatott. Nosza, irány a forgalmi ügyelet, a csávó rögtön kitódult, ellenőrzött, majd hatszáz decibellel próbált lebeszélni arról, hogy panaszt tegyek. Próbáltam vele megértetni, hogy számomra alapvető lenne a készülékek pontossága, és merő véletlennek tartom, hogy most épp siet és nem késik az óra, miközben a jegy 30,00 percig érvényes. Próbálta velem elhitetni, hogy ilyen esetekben rutineljárás, hogy a BKV ellenőr felhívja az illetékes forgalmi ügyeletet, hogy csekkolják le a jegykezelő készülékeket, de ezt azért nem vettem be. Utána azzal próbált megetetni, hogy az egymillió forintos jegykezelő gép esetében megvalósíthatatlan műszaki bravúr lenne már a +/- 1 perces működési biztonság is. Majd átváltva a hindu filozófusok tanaira, arról próbált meggyőzni, még mindig ordítva, hogy az idő tulajdonképpen nem is fontos, nem lényeges, hány óra van, neki sincs órája, a telefonja is összevissza jár, a számítógépén meg soha nem nézi meg a kijelzőt.

Mindeközben végig azt hangsúlyozta, egy támadó oroszlán modorában, hogy csak engem akar megkímélni az idegeskedéstől. Biztosítottam, hogy acélból vannak az idegeim, de nem láttam, hogy ez megnyugtatná. Az éves prémiumát, meg a saját felelősségét az ügyben valahogy még érintőlegesen sem említette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.