Még így sem hangzik túl szerényen, de Kis János cikke a múlt heti ÉS-ben elég erősen visszavett az arcomból, ami a kormány hazudozáspolitikáját illeti. Kábé azt gondoltam, amit Ádám Zoltán fejtett ki, szintén az ÉS-ben, hogy amíg a kormány nem titokban, hanem az orrunk előtt trükközik, addig ez a trükközés nem ok a lemondásra, hanem a politikai realitás fájdalmas, de megszokott része. Ahogy engem sem ért meglepetésszerűen az államháztartás állapota, úgy az országgyűlési képviselő Orbán Vitkor se nagyon kaphatott szívinfarktust, amikor meglátta a valós számokat; ha mégis, szívesen előfizetek neki egy ÉS-re és egy HVG-re. Nyilvánvalóan ő is tudta, hogy kampányának minden szava hazugság, tudta ő is, hogy azzal, hogy meg kell húzni a gatyaszíjat, nem lehet választásokat nyerni.

Nyilván van a dolognak egyfajta erkölcsi dimenziója is, kemény gyomor kell ahhoz, hogy valaki ilyen nyilvánosan hazudozzon, de soha nem hittem abban, hogy a köznapi erkölcs a politikára is alkalmazható.

Kis János azonban véleményem szerint tökéletesen demonstrálja, hogy ez a hazudozáspolitika már a politikai pragmatizmus szempontjából is kontraproduktív. Ha Gyurcsány valóban olyan tökös miniszterelnök, amilyennek a kormányzati kommunikáció ezt mutatja, akkor valamit piszok gyorsan tennie kell, mert ebből a népszavazási kezdeményezésből akár lehet is valami. És ha nem történnek megfelelő lépések nagyon gyorsan, folytatódik az izomból politizálás, a reformok társadalmi vitájának laza megkerülgetése, a kritikák arrogáns szőnyeg alá söprése, akkor lehet, hogy hamarosan ismét kiül Orbán Viktor arcára az a diadalittas vigyor. Nb.: teljes joggal. Nemes cél ide, nemes cél oda, szerintem kevés választópolgár tolerálja, ha arrogáns fensőbbséggel, tenyérbemászó magabiztossággal intézkednek a fejük felett. Az ftv. tavaly őszi elfogadása előtt még feltétel volt a teljes konszenzus a szakmai partnerek közöt: a fejlesztési részhozzájárulás bevezetése érdemi egyeztetések nélkül történt meg. És így megy ez lényegében minden fronton.

Orbán Viktor mosolyától viszont a Jóisten oltalmazzon bennünket.