Azt hiszem, tegnap óta teljesen felesleges azon vitatkozni, ki a lúzer. A Fidesznek sikerült olyan rendezvényt szerveznie, ahol nem árasztják el könnygázzal az fél közönséget, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként sikeresen emlékezett meg mindehol, a pár tucat jobboldali zavarosfejű meg némi tétova bóklászás után tartott egy ötven fős megemlékezést a Vörösmarty téren.

Jómagam a Hősök terénél voltam szemtanúja annak, hol is tart most a fasiszta forradalom: két szélsőjobbos fickó magyarázta csendes hangon egy szélsőbalos házaspárnak, hogy semmi rossz nincs az Árpád-sávos zászlóban, 1945-ben ugyan rosszra használták, de az már ötven éve volt; Gyurcsány viszont 1988-ban még ellenforradalomnak nevezte 56-ot, úgyhogy most mit koszorúzik. A néni csöndes, de annál határozottabb hangon bejelentette, hogy az iskolában még ő is azt tanulta, hogy 56 ellenforradalom volt, majd visszafordult a kordon felé, és tovább tukmálta a teát a rendőrcsajra. Sajnos a rendőrök etetése a jelek szerint tilos, az egyenruhás hölgy ugyanis az istennek sem akart elfogadni egy kortyot sem. Jelen volt még egy középkorú csaj, akinek e jelek szerint fogalma sem volt róla, ki Sólyom László.

Visszafelé menet még sikerült elcsípnem két piros-fehér zöld karszalagos, kemény arc csevegését arról, hogy micsoda helyzet van a városban; én azonban a legteljesebb nyugalomban tudtam tejet meg holland kakaóport venni.