Hajts rá és dögölj meg

Durva sztori, a saját kezemmel kapartam ki nektek, de azért nem tegnap.

Kevés mocskosabb és undorítóbb dolog van, mint az internetes társkeresés — mondom ezt annak ellenére, hogy nyilván mindenki tud pozitív példát is mondani, hogy kit ismer, aki így ismerkedett meg a feleségével és hogy milyen boldogok.

A dolog leginkább egy húspiacra emlékeztet, méghozzá örvendetes módon teljesen nemfüggetlenül: a csajok ugyanolyan lelketlenül és kegyetlen maximalizmussal stírölgetik a pasikat, mint vica versa. Túlzottan senki nem teperi magát a normál életbeli udvariasság hajkurászásával: az anonimitás védőbástyája mögül mindenki lelkiismeret-furdalás nélkül fingathatja a neki nem szimpatikus próbálkozókat. És ne legyenek illúzióink: a próbálkozók elsöprő többsége antipatikus.

Most túl az ingyenkurvákat kereső tahókon és az utcára kiállni restellő kurvákon, abszolút nem áll meg amúgy az a sztereotípia, hogy a társkereső oldalak a rondák és/vagy lúzerek lelőhelye lenne. Persze kétségkívül itt vannak ők is, hol máshol reménykedhetnének tovább, ha nem az interneten, de azért dögivel vannak olyanok is, akikre az ember nyilván szívesen ráhajtana, ha valami buliban futna vele össze, például. Ráadásul akkor az illető legalább az elutasítás formaságaival is bíbelődne valamelyest, nem nézne keresztül az emberen rezzenéstelen arccal, vagy nem borítaná rá a bóléstálat.

Ha aztán mondjuk az ezerötszázadik levél után sikerül valami pozitív választ kapnunk, akkor még mindig fogjuk vissza magunkat: a dolog ugyanazon kapitalista mederben folyik majd tovább. Az elsőrandi romantikája helyett inkább egy kötelezettségek nélküli termékbemutatót érdemes elképzelni, ahol a szabványos protokoll része, hogy az egyik féle húga/bátyja/barátja/barátnője egyszer csak telefonál, és gyorsan haza kell menni, mert csak ma nyílik rá lehetőség, hogy együtt nézzék meg a szőnyeg színét.

Persze aki bírja az efféle strapát és nem zavarja, hogy mintegy mellesleg neki is óhatatlanul bele kell majd rúgnia pár emberbe, az próbálkozzon csak nyugodtan — vannak jó csajok és pasik, akik még a finom szellemet sem nélkülözik, már ha egyszer letették a szöges boxkesztyűt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.