Körülbelül az derül ki a Magyar Nemzet négyrészes, nagy, feltáró cikksorozatából, amit várhat valaki, így a ciklus vége felé. Semmi. Nem nevezném ezt inkább tényfeltárásnak, némi kis matatás ez a cégbírósági iratokkal, tényfeltáró interjúknak semmi nyoma. Maga az ötélet műfajilag amúgy alighanem az ÉS-től származik, alighanem megunta már a Magyar Nemzet, hogy csak jobboldali politikusokat buzerálgatnak ilyesmivel, hát most ők is letették a húszfillért az asztalra. Csak hát ez így bágyadt, nagyon bágyadt.

Gyurcsány persze anno, cégeskedés közben alighanem elég kiadósan elcseszett valamit: egész konkrétan vagy két évig irkált alá mindenfélét egy kft ügyvezetőjeként, miközben valójában még csak bété volt. Tulajdonképpen teljesen hiteles, piti kis történet, ami a kormányfő és kormányfő-közeli forrásokból elhangzik, nevesül hogy egyszerűen elkavarták valahol a cégbírósági végzést, bár ha az adócsalás óvatosan lebegtett vádját komolyan vesszük, akkor se kerekedik ki a dologból semmi olyan igazi szar, ami meg tudná ingatni egy miniszterlnök székét. Ahogy ők is írják: ez a bombasztori javarészt számviteli szakemberek és jogászok számára igazán nyerő, a többiek alighanem meg se hallják a többi, ilyenkor rutinszerű vádaskodás közepette. Érdekes módon például a Magyar Nemzet valahogy elfelejtette felhajtani azokat, akik most megkárosítva érzik magukat attól, hogy a Nomentana Kft valójában bété volt.

A Hír TV persze gigantikus sztoriként tárgyalja a dolgot, már alig várom, hogy ez az ügy is megkapja a nálunk olyannyira szeretett és teljesen értelmetlen -gate szótagot. Rogán Antal például már bólogatott egy üvegeset, amikor Bayer Zsolt és Csermely Péter a Hír TV-ben bejelentette, hogy Gyurcsány Ferenc most be van vádolva az egész magyar nyilvánosság ítélőszéke előtt — az szájáról különösen keményen, férfiasan és értelmesen hangzana, ha hirtelen Nomentana-gate-ről kezdene beszélni.