Hát igen! Most, hogy végre törölték a Vér és Becsület Kulturális Egyesületet a nyilvántartásból, egészen nyugodtan hátradőlhetünk. Megvallom őszintén, én, ha skinhead lennék, hát tuti összeszégyelleném magam, és soha többet még csak kísérletezni sem mernék semmiféle rasszista, antiszemita cselekedettel. Még szerencse, hogy itt van ez a remek törvényi szabályozás, ami valódi megoldást kínál a problémáinkra. Bizonyára senkinek nem fog eszébe jutni, hogy egy újabb egyesületet alapítson – ha pedig igen, az is az ország általános szellemi állapotát növeli, hiszen ezek a betiltások nyilván nagyban serkentik majd kopasz szittya fiaink kreativitását.

Frankó dolog ez a fajta küzdelem a rasszizmus ellen. Ahelyett, hogy felvállalnánk, hogy Magyarországon bizony egy létező jelenség a rasszizmus, és mindent megtennénk annak érdekében, hogy cigányozó, zsidózó magyar testvéreink elől elszívjuk a levegőt a társadalmi vita és társadalmi kiközösítés eszközeivel, mennyivel civilizáltabb és európaibb dolog már rosszalló homlokráncolással törvényjavaslatokat, feljelentéseket írogatni. Nem kell hozzá más, csak egy kis szabadidő, egy strapabíró golyóstoll, a többit meg rábízhatjuk a rendőrökre, az ügyészekre és a bírókra.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy ez nagyban elősegíti majd a szalonzsidózás terjedését – előbb vagy utóbb létrejön majd egy szótár, aminek a segítségével az antirasszista törvényi szabályozás takarója alól lődözhet majd mindenki kedvére az általa kiközösíteni kívánt csoport tagjaira.

A dolog igazi szépsége az lesz majd, ha bekövetkezik az az Eörsi István által vizionált helyzet, hogy a felháborodott antiszemiták perelik majd be az ellenük izgató, balliberális sajtópribékeket.

Esetleg betilthatnák a véleményüknek nem elég cizelláltan hangot adó, antirasszista egyesületeket.