Nehéz lenne megmondani, hogy mennyiben szolgálta a Magyar Köztársaság érdekét a két országos tévéfrekvencia versenyeztetés nélküli meghosszabbítása. A díjat még 1997-ben állapították meg, erősen alábecsülve azt – a versenyeztetés értelemszerűen egy remek alkalom lett volna arra, hogy mindenki újra bizonyíthassa, mennyit is ér neki egy tényleg országos sugárzású műsor.

Azt is csak a nagyon fiatalok felejthették el, hogy a mostani két tévécsatorna némileg nemtelen módon jutott a frekvenciájához: a döntés ellen fellebbező, konkurens TV3-at egyszerűen felvásárolták, bírósági beadványát visszavonták, műsorát megszüntették. Nem ártott volna tiszta vizet önteni a pohárba. Pláne, hogy megint lett volna konkurens érdeklődő.

De talán az se lett volna teljesen felesleges, ha mindenki kénytelen újra végiggondolni és írásban rögzíteni, milyen műsort is képzel el egy országos kereskedelmi csatornának. Az RTL Klub és a TV2 megítélése köztudottan nem egységes; azóta többen tették fel a kérdést, valóban a Mónika Show-e a kereskedelmi televíziózás szakmai Csimborasszója. Ha van versenyeztetés, mindenki megfogalmazhatta volna a maga válaszait.

Kovács György, az ORTT elnöke szerint törvényes és szakmailag kifogásolhatatlan döntést hoztak – ebből is láthatjuk, hogy az ORTT totális inkompetenciájához párosuló arrogancia továbbra is töretlen. Legalább nem politikai döntés született – teszi hozzá az ORTT elnöke.

Tekintettel arra, hogy a Fidesz már most izomból támadja a döntést, ez az állítás sem tűnik túl hitelesnek. Lassan az ORTT sajtótájékoztatói alatt is ki lehetne tenni azt a bizonyos sárga karikát.