Ez a kormány imád programokban gondolkodni. Kétszer száz nap, most száz lépés – a külső, felületes szemlélő folyamatos kormányzást nem is érzékel, csak kis célkitűzéseket, rövid határidőkkel.

Pedig talán azért választunk kormányt négy évre, hogy száz napokban meg lépésekben gondolkodjon. Négy év azért már arra is elég lenne, hogy nagyobb ívű, jól előkészített reformokat is végre lehessen hajtani – nb. Magyar Bálint szabad demokrata miniszter nem is érte be a szocialista tötyörészéssel, ő ezt meg is csinálta.

A ciklus elején ráadásul – ezt most már látja mindenki – abszolút felesleges volt a két száznapos program – pár hetet lehetett volna várni vele, amíg átgondolják, hogy ugyanazokat a célokat hogyan lehetne racionálisan összekapcsolni a hosszú távú politikai célkitűzésekkel. De hát ennek a kormánynak még a feje sem tudott kitartani a ciklus végéig (persze Gyurcsány Ferenc megválasztása még mindig a kisebbik rossz volt Medgyessy erőltetéséhez képest).

Erősen kérdéses, hogy egy újabb program elindítása akár csak egy lépéssel is közelebb viszi az MSZP-kormányt egy választási győzelemhez. Minél inkább közelednek a választások, annál inkább kezdenek el arra figyelni az emberek: a saját helyzetüket milyennek ítélik meg. Ebben a helyzetben nem biztos, hogy a kapkodás és a látványos túlórázás sokat segít.