Nem reformszocializmus – konzervatív populizmus

Szellemes és elegáns cikkében Révész Sándor rámutat arra: a polgári gondolkodás egyik sarokpontja éppen az lenne, hogy állam nem termelőként, csak szabályozóként van jelen a piacon, a gazdasági élet motorjai pedig maguk a polgárok. Tökéletes, érvelésében kifogástalan írás, egy, talán nem elhanyagolható hibával: semmi köze a Fidesz-MSZP szembenálláshoz.

A Fidesz ugyanis nem valamiféle következetes “reformszocialista” politikát követ. A Fidesz politikai irányvonala maga a vegytiszta populizmus. Lényegét körülbelü úgy fogalmazhatnánk meg, hogy hosszas küzdelem után a magyar politikai élet lényegében letisztult, létrejött az a politikai erő, amely minden, a nemzet érdekeit szem előtt tartó politikust és közélet iránt érdeklődő magánembert integrálni képes. Ez a világkép egyszerűen nem tűri a gondolatok pluralizmusát: nem hiszem, hogy van fideszes politkus, amelyik úgy gondolna pártjára, mint a többivel egyenrangú, csak éppen más alapértékek mentén gondolkodó pártra.

A Fidesz politikai kommunikációja egyértelművé teszi azt is: a párt számára a politikai harc egyszersmind etikai síkon is zajlik: a nemzet képviselői folytatnak elszánt küzdelmet az országot a nemzetközi nagytőkének kiárusítani kész, érzelemmentes bankárok és az előző rendszerből ittmaradt kommunista funkcionáriusok érdekszövetsége ellen. A jog csak akkor tartandó tiszteletben, ha azok éppen elősegítik a “polgári szövetség” céljainak megvalósulását: a választás csak akkor ünnep, ha Orbán Viktort segíti hatalomra, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség csak akkor független, ha tevékenységével nem akadályozza a párt céljainak megvalósulását.

A Fidesz megnyilatkozásaiból levezethetően nem pusztán azért gondolja azt, hogy azért kell megakadályozni a privatizációt, mert “az állam intézi a társadalom és polgárai sorsát, az állam látja, építi a jövőt”, ahol ” alárendelt részfeladatokat kaphat a civil öntevékenység”. Sokkal inkább arról van szó, hogy a gondoskodó állam szerepének fenntartásához szükségesek az olyan állami vállalatok, amelyek segítségével megfelelően meg lehet támogatni a “gondoskodó állam imázsát”. Hogy lehessen olcsó gázt, tankönyvet adni, ne kelljen elbocsátani senkit semmilyen, jelenleg állami tulajdonban levő, veszteséges állami vállalatról. Kerül, amibe kerül – és a Fidesz joggal bízik abban, hogy választói nem gondolnak majd bele, hogy mibe kerül. És ennek persze semmi köze semmiféle tervszerű jövőépítéshez.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.